A Duna vízjárása
A 2020. év a szokásosnál alacsonyabb dunai vízszintekkel vette kezdetét, ami a negatív hőmérsékleteknek és a csekély csapadéknak volt köszönhető. Ezen körülmények miatt folyamatosan apadó, illetve alig változó vízállások alakultak ki. Január legvégén és február elején a hőmérsékletek fagypont fölé emelkedtek, és egy erős, nyugatias áramlású ciklon csapadékzónája is elérte a térséget, amihez fokozódó hóolvadás is társult. A Felső-Duna vízgyűjtőin területi átlagban 55 mm, az Inn vízgyűjtőjén 65 mm, a Traun és az Enns vízgyűjtőire mintegy 90 mm csapadék hullott, az 1500 méter feletti területek kivételével folyékony halmazállapotban. A fenti időjárási viszonyok hatására gyors és jelentős árhullám vonult végig a folyamon. Az áradás a bajai szelvényben több mint 5 méteres vízállás-emelkedést okozott. A tetőzés február 8-án 641 cm-es vízállással következett be. Február végéig a minimális esőzés és az 1000 méter alatti területeken történő hóolvadás sem biztosított elegendő hozzáfolyást egy újabb áradáshoz, ugyanakkor a hónap legvégén történt kiterjedt esőzés és hóolvadás hatására kisebb árhullám indult el. A tetőzés március 7-én 421 cm-es vízállással következett be. Március végétől egészen április 9-ig apadó vízállások voltak megfigyelhetők. A folyam Bajánál 148 cm-nél völgyelt. Az erősödő nappali felmelegedés hatására a hóban tárolt vízkészlet számottevő mértékben csökkent az 1000 és 2000 m közötti alpesi területeken. Ennek hatására néhány dm-es vízállás-emelkedés volt tapasztalható. Június elején, a Felső-Duna részvízgyűjtőin tapasztalt meleg idő miatt a 2000 m feletti területeken intenzívebbé vált a hóolvadás, emellett átlagosan 42 mm csapadék is hullott. A szinte folyamatos esőzések jelentősen megnövelték a folyó vízhozamát. Az árhullám június 17-én érte el a bajai szelvényt. A tetőzés június 25-én 575 cm-es vízállással történt Bajánál. Júliusban két kisebb árhullám vonult le a Dunán, majd augusztus 2. és 4. között a részvízgyűjtőkön 89 mm esőt jelentettek, mely jelentősen növelte a hozzáfolyást. Az árhullám több mint 4 méteres vízszint-növekedést okozott. A tetőzés augusztus 9-én következett be, 601 cm-es vízállással. Az ezt követő csapadékhiányos időszak hatására intenzív apadás volt tapasztalható. Szeptember elején és végén is esőzések okoztak több mint 2 méteres vízállás-emelkedést. Októberben sem a száraz időjárás volt jellemző. Egy hullámzó front október 11. és 15. között több dunai mellékfolyó vízgyűjtőjén okozott igen jelentős esőzést: a Vág, a Garam és az Ipoly vízgyűjtőin 88,7 mm, a Morva vízgyűjtőjén 65,3 mm csapadékot regisztráltak. A rendkívül csapadékos időjárás miatt gyors ütemben nőtt a folyók vízhozama. A Morva vízhozama a csehországi Strážnice állomásnál 4 nap alatt több mint tizenháromszorosára emelkedett (54-ről 723 m3/s-ra). A Garam folyó mellett fekvő Magasmart (Brehy) településnél az október 12-i 25 m3/s vízhozam október 15-re 621 m3/s-ra nőtt. A Vág és a Nyitra vízhozama is néhány nap leforgása alatt megközelítőleg 300 m3/s-mal emelkedett. A hozzáfolyás számottevő növekedése miatt árhullám indult el a Dunán. Bajánál október 21-én a reggeli órákban 527 cm-es vízállással tetőzött a folyam. Az ősz utolsó és a tél első hónapjában a számottevő csapadék hiányában apadó, illetve alig változó vízállások voltak jellemzőek. Megjegyzendő, hogy a februári tetőző vízállás (641 cm) mindössze 70 cm-rel múlta alul a sokéves február havi nagyvíz (711 cm) értékét, továbbá, hogy az április 9-i 148 cm-es vízállás 4 cm-el múlta alul a sokéves április havi kisvíz (152 cm) értékét. A tavalyi év legalacsonyabb vízállását (116 cm) a bajai szelvényben szeptember 25-én regisztráltuk. A Duna 2020. évi vízállásai a bajai szelvényében az 1. ábrán tekinthetők meg.
1. ábra: A Duna vízjárása a bajai szelvényben, 2020. évbe
Hidrometeorológiai helyzet az ADUVIZIG területén
Az elmúlt évben területünkön a sokévi átlagnál kissé kevesebb csapadék hullott: az éves csapadékösszeg 20 mm-rel múlta alul a sokévi (1988–2017) átlagot. Tavasszal a mért csapadékösszegek többnyire jóval alacsonyabbnak bizonyultak a sokéves havi átlagnál. Az év legszárazabb hónapjában, áprilisban a területi átlagnak mindössze 20%-a, azaz 8 mm csapadék hullott, májusban pedig az átlagos csapadék csaknem fele. Ezt követően júniusban 110 mm csapadék hullott, ami a sokéves átlagnál kb. 60%-kal többnek feleltethető meg. Említésre méltó, hogy ebben a hónapban Kecel térségében összesen 207 mm csapadékot regisztráltunk, ami a sokéves havi átlagnak éppen háromszorosa, továbbá Soltszentimre térségében 181 mm csapadék hullott. Az év második legcsapadékosabb hónapjában, augusztusban ismét számottevően, 80%-kal több csapadékot mértek: 99 mm-t. Ebben a hónapban Baján összesen 199 mm csapadékot regisztráltunk, ami csaknem négyszerese a havi területi átlagnak. Az őszi hónapok közül szeptemberben és novemberben a havi átlagokat jóval alulmúló mennyiségű csapadék hullott. A második legszárazabb hónap értékeit és arányait tekintve is a november volt, amikor a csapadékátlag 16 mm volt, ami a sokévi átlag 33%-át teszi ki.
2. ábra: Havi csapadékösszegek az ADUVIZIG területén, 2020. évben
2020 nyara igencsak csapadékosnak bizonyult: több ízben is extrém mértékű napi csapadékösszegeket mértünk igazgatóságunk működési területén. Júniusban többször fordult elő felhőszakadás. Csátalján június 9-én 83,1 mm esőt észleltek, június 15-én Soltszentimréről 60,7 mm esőt jelentettek. Augusztus 4-én egy hullámzó frontrendszer okozott heves viharokat. Kecelen 105,0 mm csapadék hullott, azaz néhány óra leforgása alatt az átlagos havi csapadékösszeg majdnem duplája esett. Ugyanekkor Katymáron 65,0 mm, Soltvadkerten 64,0 mm, Karapancsán 59,0 mm csapadékot rögzítettünk. Augusztus 18-án Baján lokális zivatar döntött csapadékrekordot: a város déli peremén elhelyezkedő mérőállomáson néhány óra leforgása alatt 113,0 mm csapadékot regisztráltunk, ami az augusztus havi átlagos mennyiség (52 mm) több mint kétszerese. Az ADUVIZIG által észlelt napi csapadékösszegek közül ez az érték az eddigi legmagasabb.
3. ábra: Éves csapadékösszeg az ADUVIZIG területén, a 2020. évben
A 2020. évben igazgatóságunk működési területén az éves középhőmérséklet 0,8 °C-kal haladta meg a sokéves átlagot. A hőmérsékletek havi átlagértékei az év túlnyomó részében megközelítették a sokéves havi átlagokat. Februárban, augusztusban, szeptemberben és decemberben jegyeztünk a sokéves átlagnál jelentősen magasabb hőmérsékleteket, míg a havi érték májusban lényegesen alacsonyabban, 1,8 °C-kal múlta alul a sokéves átlagot. Januárban a havi átlag a -0,2 °C-os értéket vette fel.
A bajai meteorológiai állomáson az év során a forró napok (Tmax >= 35 °C) száma 1, a hőségnapok (Tmax >= 30 °C) száma összesen 42 volt, zord napot (Tmin < -10 °C) nem jegyeztünk. A havi középérték februárban és decemberben haladta meg jelentősen a sokéves havi átlagokat, februárban 3,8 °C-kal, decemberben pedig 2,9 °C-kal. A hőmérséklet augusztusban 1,7 °C-kal, szeptemberben pedig 2,2 °C-kal haladta meg a sokéves átlagot.
4. ábra: Hőmérsékleti viszonyok alakulása az ADUVIZIG területén, a 2020. évben
A hőmérsékleti szélsőségek egyre növekvő gyakorisága extrém éghajlati indexekkel számszerűsíthető. Az elemzések azt mutatják, hogy júniusban a hőségnapok száma a sokévi átlagnál 2-vel kevesebb volt, viszont júliusban 2-vel, augusztusban és szeptemberben pedig 5-tel több hőségnapot jegyeztünk fel.
5. ábra: Extrém éghajlati indexek a bajai meteorológiai állomáson, 2020 III. negyedévében
Talajvízviszonyok
Az ADUVIZIG kezelésében lévő talajvízkút-hálózat adatainak elemzésével megállapítható, hogy a 2020. évben területünk túlnyomó részén folytatódott a talajvízszintek süllyedése. A vízszintek a kutak többségében egész évben a sokévi (1981–2010) átlag- és minimumérték között alakultak. Néhány kútban az év folyamán mért minimumok alulmúlták a korábban valaha mért legalacsonyabb vízszinteket, így például decemberben Soltvadkertnél 63 cm-rel, októberben Ménteleknél 90 cm-rel mértünk a sokévi minimumoknál alacsonyabb vízszintet. A tendenciának ellentmondó értékek működési területünk északi és déli peremén volt tapasztalható: Kunszentmiklós térségében az év túlnyomó részében a sokévi átlagnál magasabb értékeket regisztráltunk, Hercegszántó közelében pedig egész évben a sokévi átlag és a sokévi maximum között ingadozott a vízszint.
Készítette: Keresztessy Attila, Horváth Kamilla