A mohácsi (Margitta)-szigeti belvízrendszer területe 277 km2, amelyből 140 km2 esik Bács-Kiskun megye területére, a többi Baranya megyére. A belvízrendszer nyugati határát a Duna árvízvédelmi töltésének az országhatártól Bajáig húzódó szakasza alkotja, délről egy kb. 8 km-es országhatár szakasz, keletről pedig az Észak-bácskai-hátság határvonalán húzódó Ferenc-tápcsatorna töltése határolja.
A belvízrendszer belvízrendezési alaptervét az 1899-ben megalakult Margitta-szigeti Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat készítette el 1903-ban. Ekkor épült meg a karapancsai szivattyútelep és a csatornák nagy része. Az 1980 és1990 közötti időben a vízrendszer teljes területén jelentős meliorációs munkák folytak, melyek során kialakult a jelenlegi csatornahálózat. A munkálatok során a felszíni üzemi csatornahálózat jelentősen lecsökkent, viszont 766 ha nagyságú terület drénezésre került. A vízrendszer valamennyi főművi és közcélú csatornája felújításra került.
A mohácsi (Margitta)-szigeti belvízrendszerben megkülönböztetünk egy gravitációs és egy szivattyúzott öblözetet. A gravitációs öblözet – mely Szeremle és Bátmonostor között terül el – belvizeit a társulati kezelésű Árkosdombi- és Fásduna-csatornák vezetik a Ferenc-tápcsatornába.
A szivattyúzott öblözet csatornái az állami tulajdonban lévő Kadia-Ó-Duna, a Karapancsai- főcsatorna, az Újfoki-főcsatorna, az Északi-főgyűjtő-csatorna és a Keleti-főgyűjtő-csatorna. A szivattyúzott öblözet belvizeit a karapancsai szivattyútelep emeli a Ferenc-tápcsatornába. A rendszerből belvízelvezetési lehetőség van az Újfoki-főcsatornán keresztül közvetlenül a Dunába.
A karapancsai szivattyútelep a Karapancsai-főcsatorna által összegyűjtött belvizet emeli a Ferenc-tápcsatorna 14+000 cskm szelvényébe. A karapancsai szivattyútelep gépháza és gépi berendezése 1904-ben épült. A szivattyútelep a szivattyúk szívószájára helyezett vízhozammérő berendezéssel van ellátva. A gépészete jelenleg 2 db 1,85 m3/s, valamint 2 db 1,0 m3/s teljesítményű szivattyúból áll.
A kozorai szivattyútelep a Kozora-csatorna 0+610 cskm szelvényében található. A szivattyútelep egykor társulati üzemeltetésű volt, majd 2014. évben az ADUVIZIG vagyonkezelésében került. Belvízvédelmi készültség idején a szivattyúállásba beépített szivattyúk beindításával a Kozora-csatorna felső szakaszán lévő mélyebb területeken összegyűlt belvizeket emeli át a Kozora-csatornába. Ez egy esésnövelő szivattyútelep. A szivattyútelep 2016-ban automatizálva lett, így automata üzemmódban is használható. A szivattyútelep gépészete 2 db 0,24 m3/s teljesítményű elektromos szivattyúból áll.
A vízrendszer keleti részén a magas talajvízállás, a nyugati részén emellett a Duna magas vízállása nyomán kialakuló fakadóvíz jelenti a rendszerben kialakuló belvizek fő okát.
A belvízrendszer területén a legnagyobb belvízi elöntéseket az 1970-es belvizes időszak során észlelték, amikor 2092 ha mély fekvésű, elsősorban rét-legelő művelési ágú terület került elöntésre.
Belvízvédekezés a 2020. évben
A Margitta-szigeti szivattyúzott belvízrendszerben a védekezést megelőző lehullott jelentős csapadék miatt tartósan megközelítették, illetve jelentősen meghaladták a mértékadó belvízszinteket, ezzel veszélyeztetve a belvízelvezetést Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó községek területéről. A vízelvezetés biztosítása érdekében szükségesé vált a csatornák vízszintjének csökkentése, ezért az idei évben három alkalommal a karapancsai, illetve egy alkalommal a kozorai szivattyútelepre I. fokú belvízvédelmi készültség elrendelése.
A belvízvédekezés során igazgatóságunk szakemberei szivattyútelepi üzemelést, kézi erővel történő uszadékkiszedést, a kiszedett uszadék elszállítását, a vízfolyásgátló akadályok eltávolítását, továbbá vízkormányzást, területbejárást, csatorna- és műtárgyellenőrzést végeztek.
A védekezési időszakokban összesen 489 üzemórában 1.720 ezer m3 vízmennyiség átemelése történt meg. Az elrendelt készültségi fokozatok a belvízszintek csökkenését követően megszüntetésre kerültek.