NEMZETKÖZI DUNA NAP - JÚNIUS 29

A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére – a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából – 2004. június 29-én ünnepelték először a folyó menti országok az első Nemzetközi Duna Napot. A Duna Védelmi Egyezmény a folyó és vízgyűjtője védelmében született, a Nemzetközi Duna Nap célja pedig az, hogy felhívja a Duna-menti országok figyelmét a naponta használt – gyakran kihasznált – folyóra, arra a szolidaritásra, amelyet a közös víz megosztott felelőssége jelent.

 

 

A Duna Európa második legnagyobb folyója, 2857 kilométer hosszú. 807.000 km2-es vízgyűjtő területén  19 ország osztozik: 14, amelynek vízgyűjtő részesedése nagyobb, mint 2000 km2 (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Németország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szerbia, Szlovénia, Románia, Ukrajna) és 5, amelynek vízgyűjtő részesedése kisebb, mint 2000 km2 (Albánia, Olaszország, Lengyelország, Macedónia, Svájc). Az eltérő politikai, gazdasági és kulturális régiókat összekötő folyó, 80.5 millió lakosával, a világ legnemzetközibb folyója. 

A Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló – 1994. június 29-én, Szófiában aláírt – szerződés az aláíró országokat kötelezte, hogy működjenek együtt a vízgazdálkodás alapvető kérdéseiben, és tegyenek intézkedéseket a folyó és a vízgyűjtőjén található vizek jelenlegi környezeti és vízminőségi viszonyainak javítására, de legalábbis a fenntartására, az előforduló kedvezőtlen hatások és változások megelőzésére.

A Nemzetközi Duna Nap célja az is, hogy felhívja mind a szakemberek, mind pedig a civil társadalom figyelmét a meglévő problémákra és azok jövőbeli közös és felelős megoldására.

 

 

 

Föld Napja - április 22.

1970-ben kezdődött

 

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

 

 

1990-ben világmozgalommá vált

 

Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

 

Forrás: www.fna.hu

 

 

 

Áder János: Elegendő víz nélkül nincs fenntartható fejlődés

Áder János államfő vasárnap a dél-koreai Teguban, a 7. Víz Világfórumon elmondott nyitóbeszédében részletes nemzetközi megállapodás megalkotására tett javaslatot a közös vízgyűjtő területek használata kapcsán.
A magyar köztársasági elnök a világ legjelentősebb vízügyi tanácskozásán felszólalva úgy ítélte meg: a helyi vagy regionális megoldások már nem elégségesek a vízügyi válságok és problémák kezelésére. Áder János ezért az ENSZ keretén belül született megoldásokat egy globális vízügyi szervezet felállításával tenné még hatékonyabbá.
Az államfő úgy fogalmazott, hogy „a Földet kibillentettük egyensúlyi állapotából”. Rámutatott arra is, hogy tíz év múlva csaknem kétmilliárd ember él majd vízhiányos területen, de az emberiség csaknem negyven százaléka már most is osztott vízgyűjtő területről szerzi be forrásait, közöttük sok helyen pedig már „elindult a marakodás”.

Read more...

„Hódlépcső” Kiskörén

Egy érdekes hír a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság honlapjáról.
Kollégánk a minap kapta lencsevégre Európa legnagyobb testű rágcsálóját, a hódot (Castor fiber) a kiskörei hallépcső középső szakaszán. Megfigyelése szerint az állat a tavaly átadott ökológiai folyosó pihenőtavában ütött tanyát. Mint videofelvételünkön látható, otthonosan érzi magát az új műtárgy-komplexumban a hazánkban védelem alatt álló faj egyede.

Read more...

Aktivista kapta meg a víz Nobel-díját

Radzsendra Szingh kapra idén a rangos Stockholmi Víz Díjat, amire gyakran a “víz Nobel-díjaként” is hivatkoznak. Az indiai aktivista ezer falut segített vízhez jutni.  Az 1991-ben alapított elismerést minden évben a víz világnapján, március 22-én ítélik oda. A Stockholm Víz Díjat olyan személy vagy intézmények kaphatja, aki vagy amely jelentősen hozzájárult a világ vizeinek megóvásához, illetve a vízügyi feltételek javításához.

Read more...

Additional information