Vízmegtartó agrárgazdálkodás - Dr. Szalai György kerekasztal beszélgetés Kunszentmiklóson

Az ADUVIZIG Kunszentmiklósi Szakaszmérnökségén 33. alkalommal került megrendezésre a Dr. Szalai György kerekasztal beszélgetés, 2018. április 24-én. A természetvédelem, agrárium, vízügy hármasát megcélzó rendezvényen az idén újszerű volt a téma. Nem a Vízügyi Igazgatóság tevékenységei kerültek előtérbe – mint ahogyan az a kerekasztal eddig ülésein -  hanem a másik oldal (jelenleg az agrárium)  újszerű tevékenységének, lehetőségeinek a bemutatása történt „Vízmegtartó agrárgazdálkodás” címmel.

 


Telkes Róbert, az ADUVIZIG igazgatója köszöntötte a megjelenteket, elmondta, éppen, hogy túlvagyunk egy belvizes időszakon, már aszály előtt állunk. Örömét fejezte ki, hogy az agrárium felől hallja az információkat, hiszen a vízügyi kezelő lehetőségeit, korlátait jól ismerjük.

Az ülést vezető Zellei László, az MHT Területi szervezetének elnöke is utalt arra, hogy a vízügyi oldal lehetőségei - jelen szerkezetek között - már a maximum közelében vannak. További irány éppen a jelen téma lehetne, hiszen a talaj a vízügynél hatékonyabb vízgazdálkodó, képes megtartani és visszaadni a vizet.

Tahy Ágnes az OVF főosztályvezető-helyettese a 2. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT2) azon intézkedéseit ismertette, amelyekben a vízmegtartás megjelenik. Kiemelte, hogy a VGT stratégiai terv, nem konkrét intézkedéseket, inkább iránymutatásokat tartalmaz, amelyekből részletesebb felmérés után választani lehet. A bemutatott intézkedések között voltak a belvízelvezetésre, öntözésre vonatkozók, természetes vízvisszatartást elősegítő intézkedések (ezek közül nagy szerepe van a táblaszintű vízvisszatartásnak, talajvíz dúsításnak). Továbbá beszélt az elkészült Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv kihívásairól.

 A második előadó, Hegedűs József, az Albert-Agro Kft. ügyvezetője szerint a mezőgazdaság jövőjének záloga, hogy csak olyan beavatkozások történjenek, amelyek a talajszerkezetben minél kevesebb kárt okoznak. Ugyanakkor a szélsőségessé váló időjárási körülmények között is eredményesen lehessen mezőgazdasági termelést végezni. Előadásában bemutatta cége tevékenységét, melynek lényege, hogy hátrányos tulajdonságú talajok nagy humusznövekedést produkáltak forgatás nélküli technológiák alkalmazásával. A művelési technológia sikerességét saját termésátlag eredményeivel igazolta. Az új művelési technológiának köszönhetően a talaj mélyebbre vezeti a csapadékot, a feláramló víz pedig vetés idején a magig eljut, de nem áramlik a talaj felszínére, így nagy vízvesztés nincs.

A harmadik előadó, Kökény Attila, a Kakasszéki biogazdaság ügyvezetője volt. A biogazdálkodáson belül is alternatívnak számító talajmegújító mezőgazdaságot autodidakta módon sajátította el, és az országban oktatja is. Elmondta, hogy az intenzív mezőgazdasági műveléssel világszerte tönkre teszik a talajokat, amelyeknek így nincs szerves-, és tápanyag tartalmuk, a csapadék nem tud beszivárogni, lefolyik, valamint csekély humusztartalmukat a szél is elfújja. Az alternatív műveléssel közepes hozamra törekszenek, azért, hogy a talajt ne zsákmányolják ki. Szántás nélkül és direkt vetéssel dolgoznak, olyan talajművelő eszközöket használnak, amelyekkel nem forgatják, csak fellazítják a talajt. Minimális műveléssel a művelés költsége, a befektetés minimális, a haszon maximális. A módszerrel rontott, rossz minőségű talajokon is elérhető a humusz tartalom növelése. Bemutatta a No-till technológia indulását Kakasszéken, és a 2 év alatt elért eredményeket, valamint az Észak-Dakotai mintagazdaság hosszabb távra visszanyúló tapasztalatait.

A hozzászólások során elhangzott, hogy nehéz a hagyományokkal szakítani a mezőgazdaságban, szemléletváltás kell. Fontos, hogy ne kőbe vésett igazságként kezeljük az ismereteket, és a válaszokat okszerűen keressük.
Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Elnökségének főtitkára hozzászólásában elmondta, hogy a földművelők közül ők érzik legjobban a víz hiányát. Látja, hogyha nem történik meg a szemléletváltás, a következménye az lesz, hogy 4-5 év múlva nem fognak cukorrépát termelni Magyarországon.

Zellei László megköszönte az előadásokat, különlegesnek tartotta, hogy egyikben sem hangzott el a „csatorna” szó, ami eddig a kerekasztalokon kulcskérdés volt a gazdákkal kapcsolatosan. Az elhangzottak alapján megjegyezte, ha ez a művelési mód terjedne el az országban, át kellene gondolni, mit is kezdjen egy térségi vízszolgáltató egy olyan gazdálkodással, ami tőle függetlenül is tud működni.

Telkes Róbert az előadásokat és a beszélgetést megköszönve bezárta az ülést.

 

1.jpg2.jpg3.jpg4.jpg5.jpg6.jpg7.jpg8.jpg9.jpg

Additional information