Aszályos időszak a Sugovicán

Bár a Sugovica vízminősége az alacsony vízállás és a hőség miatt nem kedvez a szabadidős tevékenységeknek, most is megfigyelhetünk különleges jelenségeket. A Halászparton a vízparthoz lesétálva, az alacsony vízállásnál több, korallokhoz hasonló, kiszáradt édesvízi szivacsot figyelhetünk meg, de a vízhez érve jól láthatóak a még élő, aljzathoz rögzült, elágazó telepek is.

Tavi szivacs – Spongilla lacustris

A szivacsok egyszerű szerveződésű állatok, valódi szöveteik nincsenek. Testükben a többféle alakú és működésű sejtek csak sejttársulásokat (álszöveteket) alkotnak. Nagyrészt tengeriek, ritkán édesvíziek (2%), hazánkban leggyakrabban a tavi szivaccsal találkozhatunk, ami leginkább a tiszta tóvizekben és lassú patakokban, vízfolyásokban fordul elő. Az édesvízi szivacsok finom szerkezetűek, kérgesedő vagy elágazó tömegként nőnek, általában zöldesnek tűnnek a rajtuk élő algák miatt. A zuzmókhoz hasonlóan szimbiózisban élnek, az algák fotoszintetizálnak és táplálékot adnak a szivacsnak, cserébe egy biztonságos növekedési helyért. A szivacsoknak nagy jelentőségük van a természetes vizek természetes tisztulási folyamataiban, mivel a körülöttük levő vizet folyamatosan átszűrik, kivonva belőle a különböző mikroorganizmusokat, bomló szerves anyagokat.
A vízfelszínen fonalas zöldalga tömeg is látható. Ezeket a fonalakat a Spirogyra nemzetségbe tartozó algák alkotják. Az fonalakban sok-sok algasejt összekapcsolódva már szabad szemmel is láthatóvá válik. A fonalak nem ágaznak el és hengeres sejtekből állnak, amelyek egymás után, egy sorban helyezkednek el. Mikroszkóppal jól megfigyelhető a szalag alakú, spirálisan elhelyezkedő színtestük.

Spirogyra szabad szemmel látható telepei és mikroszkópos képe

De nem csak a Halászpart környékén találkozhatunk vele. Több helyen, például a Bagolyvár felőli szakaszon is fellelhető, egy másik különleges felépítésű alga társaságában. Ez egy hálószerű alga, az úgynevezett hálómoszat (Hydrodictyon reticulatum). A hengeres sejtek öt- vagy hatszögben vannak elrendezve, amelyek akkorára nőnek, hogy sokszor szabad szemmel is láthatóak. Az ivartalan szaporodása során sejtjeiben apró zoospórák képződnek, majd ezekből jönnek létre a leánysejtek, amik összekapcsolódnak és apró hálókat alkotnak. Végül az anyasejt fala szétesik és a leányháló kiszabadul. Ez egy rendkívül hatékony módja annak, hogy a Hydrodictyon gyorsan elterjedjen, ha a körülmények kedveznek a növekedésének.

Hydrodictyon reticulatum

Mikroszkóppal megfigyelhető az is, ahogyan számos bevonatalkotó alga rögzül a zöldalga fonalakhoz. Ezek az ék alakú moszatok a keskenyebb végüknél kiválasztott, finom nyálkás szálakkal tapadnak valamilyen szilárd fázishoz.

Gomphonema kovaalgák, fonalas algához rögzülve

A partot figyelve nagy mennyiségű kagylót is láthatunk, amelyek lassú mozgású állatok, nem tudták követni a vízszint gyors csökkenését és a szárazra kerülve elpusztultak.

Elpusztult kagylók a Sugovica partján

A Dunán fürdőzők pedig sárgás-zöld elszíneződést figyelhetnek meg a part menti homokban, a sekély vízben. Ezt az Komvophoron nemzetségbe tartozó fonalas kékalga okozza. Ezek a kékalgák általában az üledék felső rétegében fordulnak elő, a Dunán látható faj pedig különösen kedveli a homokos területeket.

Komvophoron schmidlei a parti homokban és mikroszkópos képe