Belvízvédelem

Működési terület bemutatása

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 5881 km2 nagyságú területéből a síkvidéki vízgyűjtő nagysága 5489 km2. A területen az állami alapfeladatot jelentő belvízelvezetés az 1920-as majd az 1970-es-1980-as években végrehajtott fejlesztéseket követően 910 km hosszú főművi csatornán történik, amelyből 537 km az öntözővizet is szállító kettősműködésű csatornák hossza. Az igazgatóság síkvidéki területe öt nagy vízrendszerre tagozódik.

Dél-Duna-völgyi vízrendszer

A vízrendszer területe 3209 km2, határa északon az igazgatóság működési területének határa, keleten a Dongér-Kecskeméti és a Dongér-Halasi vízrendszer, délen a Sárközi és Kígyósi belvízrendszer, nyugaton a dunai árvízvédelmi töltés.

A vízrendszer magassági szempontból két részre osztható. Az egyik a Duna-völgyi főcsatornától nyugatra fekvő mélyártéri terület, a másik a csatornától keletre fekvő magasabb, fennsíki terület. A rendszer főcsatornája, a Duna-völgyi főcsatorna az 1920-30-as években épült ki Kunpeszértől egészen a bajai torkolatig. Ennek kiépülése teremtette meg a fejlesztések lehetőségét, melyek során a vízgazdálkodási társulatok és a vízügyi igazgatóság munkája nyomán kezdett kialakulni a vízrendszer mai formája.

Nagyjelentőségű fejlesztési munkák valósultak meg a vízrendszer területén az 1965-66-os belvizes időszak után. Ekkor épültek ki a kunszentmiklósi, valamint a fennsíki terület (Izsák, Kunbaracs, Orgovány, Ágasegyháza térsége) főcsatornái és a csatornákon lévő tározók.

A vízrendszer főbb kivezetései: a Duna-völgyi főcsatorna Bajánál, a Csorna-Foktői csatorna Foktőnél és a még csak részben kiépített Solti árapasztó csatorna Soltnál.

Magas dunai vízállások esetén, amikor a gravitációs kivezetés lehetősége megszűnik, a DVCS torkolati és a Foktői szivattyútelep emeli át a belvizeket a Dunába. A Duna-völgyi főcsatorna torkolati szivattyútelepének teljesítménye 11,0 m3/s, a Solti-árapasztó torkolati szivattyútelep 2,0 m3/s, a Foktői szivattyútelep 7,4 m3/s-os teljesítményéből 5,0 m3/s vehető igénybe a Duna-völgyi főcsatorna tehermentesítésére.

A vízrendszer területén lévő negyedik szivattyútelep, a 4,0 m3/s teljesítményű Kunszentmiklósi közbenső átemelő, a Kiskunsági Főcsatorna tározóterébe emeli a belvizet.

A vízrendszerben jelenleg meglévő belvíztározók össztérfogata maximális tározási szint mellett 37,246 millió m3.

A Dél-Duna-völgyi vízrendszerben a belvizek által leginkább veszélyeztetett területek Fülöpszállás, Lajosmizse, Akasztó, Csengőd, Tabdi, Kiskőrös, Dunaegyháza, Solt települések környezetében valamint a Kunszentmiklós környéki szikeseken vannak.

Sárközi vízrendszer

A vízrendszer területe 476 km2, határai északon a Csorna-Foktői csatorna keleten és délen a Duna-völgyi főcsatorna, nyugaton a dunai védtöltés.

A belvízrendszer domborzatát illetően dunai mélyártér, amelynek magasabb részein találhatóak a települések. A vízrendszerben a rendezési munkálatok 1872-ben, a Sárközi Ármentesítő Társulat megalakulását követően kezdődtek meg.

A vízrendszer főcsatornája az 50 km hosszú Sárközi I. sz. főcsatorna, mely Kalocsától Érsekcsanádig húzódik. Gravitációs kivezetés az érsekcsanádi szivattyútelepen és a vajastoroki csőzsilipnél van. Magas dunai vízállás esetén a 4,0 m3/s teljesítményű Vajastoroki és a 6,0 m3/s teljesítményű Érsekcsanádi szivattyútelep emeli át a belvizeket.

A vízrendszer területén az 1985-88 közötti időszakban térségi meliorációs munkákat végeztek, azonban a tervezett munkálatoknak csak a töredéke valósult meg, részben az érintett mezőgazdasági üzemek pénzügyi nehézségei miatt, később pedig a munkák teljes leállását eredményezte a meliorációs munkák állami támogatásának megszűnése.

A Sárközi vízrendszerben a belvizek által leginkább veszélyeztetett területek Miske, Homokmégy, Sükösd községek környezetében vannak.

Kígyósi vízrendszer

A vízrendszer területe 1050 km2, határai északon a Dél-Duna-völgyi, keleten a Kőrös-éri, nyugaton az Igali vízrendszer, délen az országhatár.

A belvízrendezési munkák megindítása előtt a vízgyűjtő mezőgazdaságilag művelt területei sokat szenvedtek a vizek pusztításaitól. A vízkároknak elsősorban a vízfolyások rendezetlensége volt az oka, mivel az aránylag kis belvizek is kiléptek a mederből és elöntötték a környező területeket.

A XIX. század közepétől kezdődtek meg a rendezési munkálatok, melyek során kialakult a mai csatornahálózat. A munkákat több társulat és a vízügyi igazgatóság végezte el.

A vízrendszerből valamennyi főcsatorna – a Kígyós főgyűjtő, a Bácsbokodi Kígyós, a Bajmoki és a Tavankúti csatorna – az országhatáron túlra vezeti a belvizeket.

A vízrendszerben jelenleg csak egy belvíztározó van, a 0,9 millió m3 térfogatú Bácsbokodi tározó. A Kígyósi vízrendszerben a belvizek által leginkább veszélyeztetett területek Jánoshalma, Borota, Bácsalmás, Katymár községek környezetében vannak.

Igali vízrendszer

A vízrendszer területe 297 km2, határai északon a Dél-Duna-völgyi, keleten a Kígyósi, nyugaton a Mohácsi-szigeti vízrendszer.

A vízrendszer egy gravitációs és egy szivattyúzott öblözetből áll. A gravitációs öblözet vizeit a 40,4 km hosszú Igali gravitációs főcsatorna vezeti le, a szivattyúzott öblözet belvizeit a 1,15 m3/s teljesítményű Hercegszántói szivattyútelep emeli át a Ferenc tápcsatornába.

A vízrendszer első rendezési terve 1913-ban készült a budapesti Kultúrmérnöki Hivatalban, mai formájában azonban az 1960-70-es években végrehajtott fejlesztések során alakult ki.

Az Igali vízrendszerben a belvizek által leginkább veszélyeztetett területek Gara, Dávod, Hercegszántó községek környezetében vannak

Mohácsi-szigeti /Margitta-szigeti/ vízrendszer

A vízrendszer területe 277 km2, amelyből 140 km2 esik Bács-Kiskun megye területére, a többi Baranya megyére. Határai északon a Dél-Duna-völgyi, keleten az Igali vízrendszer, délen az országhatár, nyugaton a dunai védtöltés.

A vízrendszer belvízrendezési alaptervét az 1899-ben megalakult Margittaszigeti Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat készítette el 1903-ban. Ekkor épült meg a Karapancsai szivattyútelep és a csatornák nagy része. Az 1980-1990 közötti időben a vízrendszer teljes területén jelentős meliorációs munkák folytak, melyek során kialakult a jelenlegi csatornahálózat. A munkálatok során a felszíni üzemi csatornahálózat jelentősen lecsökkent viszont 766 ha drénezésre került. A vízrendszer valamennyi főművi és közcélú csatornája felújításra került.

A vízrendszer két öblözete közül a gravitációs öblözet vizeit a társulati kezelésű Árkosdombi csatorna vezeti le. A szivattyúzott öblözet belvizeit az 5,7 m3/s teljesítményű Karapancsai szivattyútelep emeli a Ferenc tápcsatornába, valamint az ezt meghaladó vízhozamot az 1980-as évek meliorációs munkái során épített két 2,0 m3/s teljesítményű Újfoki szivattyútelep emeli be a Dunába.

A vízrendszerben a belvizek által leginkább veszélyeztetett területek Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó községek környezetében vannak.

Belvízvédelmi szakaszok

Az igazgatóság működési területén három belvízvédelmi szakasz található. Területi adottságaikból, vízhálózatukból adódóan a szakaszok különböznek egymástól.

03.01. sz. Bajai Belvízvédelmi Szakasz

A belvízvédelmi szakaszt délen az országhatár, nyugaton a Duna árvízvédelmi töltésének vonala, keleten a Duna-Tisza vízválasztó vonala határolja. Az országhatártól mért átlagos szélessége 35-40 km, az északi határvonala kb. a Szekszárdot és Kiskunhalast összekötő vonalra esik. A belvízvédelmi szakasz működési területe 1936 km2.

A belvízvédelmi szakaszhoz tartozó csatornahálózat teljes hossza 807,445 km, melyből a társulattól átvett csatornahossz 476,924 km.

Települések: Baja, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsod, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Bátmonostor, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Mohács, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Tataháza, Vaskút.

Szivattyútelepek:

Vajastoroki szivattyútelep: A Vajastoroki összekötő csatorna 0+760 cskm szelvényében található, a belvizet a 1494,5 fkm szelvényében, az árvízvédelmi töltéstestbe épített csőzsilipen keresztül emeli a Dunába. A gépészete 4 db 1,0 m3/s teljesítményű búvárszivattyúból áll.

Érsekcsanádi szivattyútelep: A Sárközi I. főcsatorna torkolatában található, a belvizet szintén az árvízvédelmi töltéstestbe épített csőzsilipen keresztül juttatja a Duna 1486,9 fkm szelvényébe. A szivattyúk maximális emelőmagassága 4,0 m. A gépészet 3 db 2,0 m3/s teljesítményű centrifugál-szivattyúból áll.

DVCS torkolati szivattyútelep: A DVCS torkolatában található, a belvizet az árvízvédelmi töltéstestbe épített zsilipen keresztül juttatja a Duna 1478,7 fkm szelvényébe. A gépészet 2 db 3,5 m3/s teljesítményű függőleges tengelyű, valamint 4 db 1,0 m3/s teljesítményű búvárszivattyúból áll.

Hercegszántói szivattyútelep: A Klágya-Duna 0+000 cskm szelvényében található. Az un. Igali szivattyúzott öblözet belvizét emeli szükség esetén a Ferenc-tápcsatorna 16+200 cskm szelvényébe. A szivattyú maximális emelőmagassága 3,5 m. A gépészete 1 db 0,6 m3/s teljesítményű centrifugál-szivattyúból és 1 db 0,55 m3/s teljesítményű búvárszivattyúból áll.

Karapancsai szivattyútelep: A Kadia-Ó-Duna torkolati szelvényében található. A Karapancsai főcsatorna által összegyűjtött belvizet emeli a Ferenc-tápcsatorna 14+000 cskm szelvényébe. A gépészet 2 db 1,85 m3/s, valamint 2 db 1,0 m3/s teljesítményű szivattyúból áll.

Újfoki I. szivattyútelep: az Újfoki-csatorna 1+350 cskm szelvényében található, közbenső átemelést szolgáló szivattyútelep. A Karapancsai csatornából a dunai védtöltés felé vezetett vizet emeli fel egy 1,7 m magas fenéklépcsőn. Gépészete 4 db 0,5 m3/s teljesítményű búvárszivattyúból áll.

Újfoki II. szivattyútelep: Az Újfoki csatorna torkolatában, a 0+010 cskm szelvényben található, a Duna árvízvédelmi töltésén átfektetett nyomócsőpáron juttatja a belvizet az árvízi oldali vízládába. A szivattyútelep gépészete 4 db 0,5 m3/s teljesítményű búvárszivattyúból áll.

Déli főgyűjtő szivattyútelep: A Déli-főgyűjtő csatorna 0+169 cskm. szelvényében található. Belvízvédelmi készültség idején a szivattyúállásba beépített szivattyúk beindításával a Déli-főgyűjtő csatorna által szállított többlet vízmennyiség a Karapancsai főcsatornába átemelhető a térség belvízmentesítése érdekében. Aszályos időszak esetén a Karapancsai főcsatornából a Déli-főgyűjtőbe öntözővíz emelhető. A szivattyútelep gépészete 3 db 0,24 m3/s teljesítményű elektromos szivattyúból áll.

Mélykúti szivattyútelep: A Tehermentesítő csatorna 0+260 cskm szelvényében található. A szivattyútelep gépészete 2 db 0,33 m3/s teljesítményű szivattyúból áll.

Sebesfoki szivattyútelep: A Sebesfoki csatorna 3+370 cskm szelvényében található. Belvízvédelmi készültség idején a szivattyúállásba beépített szivattyúk beindításával a Sebesfoki csatorna által szállított többlet vízmennyiség a Duna-völgyi Főcsatornába átemelhető a térség belvízmentesítése érdekében. A szivattyútelep gépészete 2 db 0,24 m3/s teljesítményű elektromos szivattyúból áll.

Kozorai szivattyútelep: A Kozora csatorna 0+610 cskm szelvényében található. Belvízvédelmi készültség idején a szivattyúállásba beépített szivattyúk beindításával a Kozora csatorna felső szakaszán lévő mélyebb területeken összegyűlt belvizeket emeli át a Kozora csatornába. Ez egy esésnövelő szivattyútelep. A szivattyútelep gépészete 2 db 0,24 m3/s teljesítményű elektromos szivattyúból áll.

Nemesnádudvari szivattyútelep: A Legelői csatorna 0+100 cskm szelvényében található. Belvízvédelmi készültség idején a szivattyúállásba beépített szivattyúk beindításával a Legelői csatorna felső szakaszán lévő mélyebb területeken összegyűlt belvizeket emeli át a Legelői csatorna torkolati szakaszán keresztül a Sárköz II. csatornába. csatornába. Ez egy esésnövelő szivattyútelep. A szivattyútelep gépészete 2 db 0,24 m3/s teljesítményű elektromos szivattyúból áll.

Ebtófoki szivattyútelep: Az Ebtófoki csatorna 0+018 cskm szelvényében található. Belvízvédelmi készültség idején a szivattyúállásba beépített szivattyúk beindításával az Ebtófoki csatorna által szállított vizeket a Sárköz I. főcsatornába emeli. Alacsony Sárköz I. főcsatornai vízállás esetén vízpótlást végez az Ebtófoki csatornába.

A szivattyútelep gépészete 1 db 0,24 m3/s teljesítményű elektromos szivattyúból áll.

Bajaszentistváni szivattyútelep: A Bajaszentistváni csatorna 7+173 cskm szelvényében található. Belvízvédelmi készültség idején a szivattyúállásba beépített szivattyúk beindításával a Sárközi vízrendszer magas vizeit emeli a Bajaszentistváni csatornába. A szivattyútelep gépészete 2 db 0,24 m3/s teljesítményű elektromos szivattyúból áll.

03.02. sz. Kalocsai Belvízvédelmi Szakasz

A belvízvédelmi szakasz földrajzilag részben a Duna-Tisza közi hátságon részben az Alsó-Duna völgyben helyezkedik el. Északon a Solti síkság, keleten a Homokhátság, délen a Kalocsai Sárköz, nyugaton a Duna határolja. Teljes működési területet a Dél-Duna-völgyi és Sárközi belvízrendszer fedi le az alábbi részvízgyűjtő hálózattal. A belvízvédelmi szakasz működési területe mintegy 1300 km2.

A belvízvédelmi szakaszhoz tartózó csatornahálózat teljes hossza 488,96 km melyből a társulattól átvett csatornahossz 230,443 km.

Települések: Akasztó, Bátya, Császártöltés, Drágszél, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekhalma, Fajsz, Foktő, Géderlak, Hajós, Harta, Homokmégy, Solt, Imrehegy, Kalocsa, Kecel, Kiskőrös, Miske, Ordas, Öregcsertő, Pirtó, Soltvadkert, Szakmár, Tabdi, Tázlár, Uszód, Újtelek.

Szivattyútelepek:

Foktői szivattyútelep: A működési területen a belvízmentesítésre a Csorna –Foktői csatorna foktői szivattyútelepe szolgál, melynek kapacitása 7,4 m3/s. A gépészete 2 2,7 m3/s, illetve 2 db 1,0 m3/s  teljesítményű szivattyúból áll.

Budzsáki szivattyútelep: A Budzsáki csatorna 0+034 cskm szelvényében található, befogadó Sárközi III. csatorna 5+450 cskm szelvénye. A szivattyútelepen 4 db 0,25 m3/s kapacitású szivattyú található.

Foktői kis szivattyútelep: A Foktői csatorna 0+020 cskm szelvényében található, befogadó a Csorna-Foktői csatorna 5+040 cskm szelvénye. A gépészete 2 db 0,25 m3/s teljesítményű szivattyúból áll.

Hajós-Maloméri szivattyútelep: A Hajós-Maloméri csatorna 0+050 cskm szelvényében található, befogadó a Duna-völgyi főcsatorna 33+600 cskm szelvény. A gépészete 3 db 0,25 m3/s  teljesítményű szivattyúból áll.

Selyeki szivattyútelep: A Selyeki csatorna 0+020 cskm szelvényében található, befogadó Szelidi-tavi csatorna 0+520 cskm. A gépészete 2 db 0,25 m3/s teljesítményű szivattyúból áll.

Sipsa-Hajósi szivattyútelep: A Sipsa-Hajósi csatorna 0+020 cskm szelvényében található, befogadó a Sárközi II. számú csatorna 20+198 cskm szelvénye.

A gépészete 2 db 0,6 m3/s, illetve 4 db 0,3 m3/s teljesítményű szivattyúból áll.

03.03. sz. Kunszentmiklósi Belvízvédelmi Szakasz

A Kunszentmiklósi Szakaszmérnökség működési területe a Solti-síkság északi részén a Kiskunsági-homokhát észak-keleti területén helyezkedik el, valamint a Duna-völgy és a Kiskunsági-homokvidék egy-egy részét fedi le. Területét északon a megyehatár, nyugaton a Duna folyam, délen Kiskőrös, Akasztó, keleten pedig Kecskemét közigazgatási határa zárja le. A belvízvédelmi szakasz működési területe mintegy 2.070 km2.

A belvízvédelmi szakaszhoz tartózó csatornahálózat teljes hossza 481,774 km melyből a társulattól átvett csatornahossz 160,515 km.

Települések: Apostag, Ágasegyháza, Ballószög, Csengőd, Dunaegyháza, Dunatetétlen, Dunavecse, Fülöpháza, Felsőlajos, Fülöpszállás, Helvécia, Izsák, Jakabszállás, Kaskantyú, Kerekegyháza, Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Orgovány, Páhi, Solt, Soltszentimre, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt.

Szivattyútelepek:

Kunszentmiklósi szivattyútelep: A Kígyós-ér mellékág 7+171 cskm szelvényében található. Kapacitása 4,0 m3/s. A szivattyútelep segítségével a térség belvizei (XXX.-XXXI. öblözet) a Kígyós-éren keresztül elleneséssel a Kiskunsági – Fűzvölgyi csatornákba juttathatók, ahol a pillanatnyi szabad kapacitás erejéig részben tározhatók, részben a Solti árapasztón keresztül a Solti szivattyútelep segítségével (8,0 m3/s – gravitációs üzemmód-, illetve 2,0 m3/s –szivattyús üzemmód – maximális kapacitással) a Dunába vezethetők. A gépészete 2 db 2,0 m3/s teljesítményű szivattyúból áll.

Solti szivattyútelep: A Solti-árapasztó csatorna 0+076 szelvényében található, kapacitása 2,0 m3/s. A szivattyútelep magas dunai vízállás esetén emeli át a térség belvizeit a Duna 1555+000 szelvényébe. A gépészete 1 db 1,0 m3/s teljesítményű, illetve 2 db 0,5 m3/s teljesítményű búvárszivattyúból áll.

Újsolti-szivattyútelep: Az Újsolti-árapasztó csatorna 0+374 szelvényében található, kapacitása 1,0 m3/s. Az V. csatornában, és az V. csatorna Újsolt közeli mellékágaiban összegyűlt belvizet emeli át az Újsolti-árapasztón keresztül a Fűzvölgyi-főcsatorna 34+064 cskm szelvényébe. A gépészete 4 db 0,25 m3/s teljesítményű búvárszivattyúból áll.

Vadas-szivattyútelep: A Vadas-főcsatorna 0+262 szelvényében található, kapacitása 1,0 m3/s. A Vadas-rendszerben összegyűlt belvizeket emeli át a Vadas-főcsatornán keresztül a Fűzvölgyi-főcsatorna 41+584 szelvényébe. A szivattyútelep Szalkszentmárton és Dunavecse településeket mentesíti. A gépészete 4 db 0,25 m3/s teljesítményű búvárszivattyúból áll.

Nagyér-I. szivattyútelep: A Nagyér-I. csatorna 6+214 szelvényében található, kapacitása 0,5 m3/s. A Nagyér-I. csatorna menti belvizeket emeli át a Nagyér-I. csatornán keresztül a Fűzvölgyi-főcsatorna 35+309 szelvényébe. A szivattyútelep Dunavecse települést mentesíti.

A gépészete 2 db 0,25 m3/s teljesítményű búvárszivattyúból áll.

XIV. szivattyútelep: A XIV. csatorna 0+070 cskm szelvényében található, kapacitása 0,5 m3/s. A XIV. csatornarendszerben összegyűlő belvizeket emeli be a Duna-völgyi-főcsatorna 73+462 szelvényébe. A szivattyútelep Soltszentimre és Csengőd településeket mentesíti. A társulati kezelésből történő átvételkor már üzemképtelen volt. Rekonstrukciója folyamatban.

Belvízvédelmi fokozatok

A belvízvédelmi fokozatok elrendelése – a 10/1997. KHVM rendelet 19. §-a alapján – a következők szerint történik:

Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha

  • a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek;
  • a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését vagy a hóval betemetett szakaszok tisztítását kell elvégezni;
  • a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt.

A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.

A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtárózását kell elrendelni.

Ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – köteles a Törzs vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

Az igazgatóság területén lefolytatandó belvízvédekezés során a területi feladatokat a bajai székhelyű védelmi törzs irányításával három védelmi szakasz látja el Baja, Kalocsa, Kunszentmiklós központtal. A védelmi szakaszok vezetői koordinálják a területükön működő vízi társulatok és önkormányzatok védekezéssel kapcsolatos feladatait.

A védekezéskor figyelembe veendő jogszabályok:

  • évi LVII. tv. A vízgazdálkodásról
    232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól
    10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet az árvíz és belvízvédekezésről