Baja városról szerte az országban elsők között a halászlé, és a település vízfolyásai jutnak eszébe az embereknek, a Baján és környezetében élőknek a Duna és a Kamarás-Duna mellett a Ferenc-tápcsatorna is szívügyük. A Ferenc-tápcsatorna – más néven Baja–Bezdáni-csatorna – Baja és a tőle délre húzódó települések meghatározó vízfolyása, vizet biztosít a mezőgazdaság számára, főként halastavi gazdálkodók részére, és csapadékos időszakban összegyűjti a környezetében lehulló, felesleges csapadékvizeket. Elmondható, hogy rendkívül összetett és szerteágazó igényeket szolgál ki, sőt mi több, nemzetközi jelentőségű csatornáról beszélhetünk. Baján a Kamarás-Dunából (Sugovicából) ágazik ki, és közel 45 km-es útját gazdag élővilág mentén teszi meg egészen a szerbiai Bezdánig, ahol a Sebesfoki-zsilipnél torkollik a Ferenc-csatornába.
A Baja-Bezdáni-csatorna térségének komplex vízgazdálkodása elnevezésű projekt tovább írja a Ferenc-tápcsatorna történetét. Azt a történetet, amely 1794-ben a Dunát és a Tiszát összekötő általunk Ferenc-csatornának hívott, de „Bezdán–Verbász-csatorna” vagy „Duna–Tisza-csatorna”-ként is ismert vízfolyás építésével kezdődött meg. A Ferenc-csatorna a belvízelvezetés és az öntözés mellett a hajózást is szolgálta. A csatorna kiépítését követő első évtizedek után a vízellátása egyre aggasztóbbá vált a torkolati részeken tapasztalt jelentős mértékű mederfeltöltődések következtében. A helyzet javítása érdekében 1855-ben Bezdánnál egy új torkolati zsilipet építettek. Alacsony dunai vízállás idején azonban ezzel sem lehetett biztosítani az üzemeléshez szükséges vízszintet. A megoldást a Duna egy magasabb pontjáról kiinduló csatorna megépítése kínálta. A nagyszabású terv megvalósításának megszervezésére Türr István – Baja város szülöttje, olasz királyi altábornagy – kapott megbízást. E vállalkozás nyomán épült meg a Ferenc-tápcsatorna, amelynek elsődleges feladata így a Ferenc-csatorna vízpótlása volt. Türr kiemelkedő műszaki tudással és szervezőkészséggel rendelkezett, munkáját nem csak magyar, de francia, olasz, holland és angol mérnökök is segítették. Bajánál a Pandúr-szigeten át új medret ástak, melynek végénél megépítették a Deák Ferenc-zsilipet, amely nemcsak a tápcsatorna szabályozott vízbevezetését, hanem a hajózást is lehetővé tette. A tápcsatorna létesítéséhez Bátmonostorig új nyomvonalat kellett kotorni. Délebbre dunai holtágak részbeni kotrása, átvágása segítségével természetes medreket is felhasználtak a csatorna kialakításához. A megnyitásra 1875. augusztus 13-án került sor.
Az első világháborút követő területi átrendeződés eredményeként a Ferenc-csatorna teljes hosszában, a Ferenc-tápcsatornának pedig a déli szakasza a Szerb-Horvát-Szlovén királyság, a későbbi Jugoszlávia területéhez került. Az új határt keresztező Ferenc-tápcsatorna gazdasági jelentősége ennek következtében lecsökkent. A belvízi hajózás lényegében megszűnt.
A BABECA-projekt
Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság pályázatot nyújtott be „A Baja–Bezdáni-csatorna (Ferenc-tápcsatorna) térségének komplex vízgazdálkodási fejlesztése” címmel, a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében közzétett HUSRB/1601 számú stratégiai pályázati felhívásra, amelyen támogatást nyert. A projektben vezető partner szerepet tölt be, de partnerként részt vett még a szerbiai „Vajdasági Vizek” Vízügyi Közvállalat, valamint a Vajdasági Autonóm Tartomány – Európai Ügyek Alapja is. A projekt összes támogatása meghaladja a 8,5 millió eurót.
Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a csatorna rekonstrukciós munkáit és új műtárgyak létesítését, eszközök beszerzését és egy tanulmány készíttetését tűzte ki célul. A fejlesztés során magyar területen a Ferenc-tápcsatorna legkritikusabb szakaszainak kotrása valósult meg Nagybaracska és Bátmonostor térségében.
A fenntartási munkálatokat jelentős mértékben elősegítő uszadékkiszedő helyek a csatorna Bátmonostor, Nagybaracska és Hercegszántó települések menti szakaszain kerültek kialakításra.
A pályázat lehetőséget biztosított eszközbeszerzésre is. Az eszközök beszerzésekor fontos szempont volt, hogy egy jól használható, logikusan felállított géplánchoz jusson igazgatóságunk. Ennek értelmében beszerzésre került két darab darus teherautó, egy kétéltű nád- és hínárvágógép, egy gumikerekes kotró és egy rakodógép.
Augusztus 4-én nyugati irányból egy hullámzó frontrendszer húzódott az ADUVIZIG területe fölé, ahol találkozott a nedves, meleg szállítószalaggal. Ennek következtében labilizálódott a légkör, és több hullámban heves viharok alakultak ki, felhőszakadással és helyenként jéggel. Működési területünkön több szupercella is kialakult. Kecelen az özönvízszerű esőzés hatására 105,0 mm csapadékot regisztráltunk, azaz ezen az állomáson néhány óra leforgása alatt az átlagos augusztus havi csapadékösszeg (55 mm) csaknem duplája hullott.
Leica CS20-GS16 GNSS műholdas rendszer
Leica MS60 Multistation mérőállomás
Leica Sprinter 250m optikai szintező
Trimble UX5 pilóta nélküli légijármű