Nemzetközi kapcsolatok

Igazgatóságunk területi illetékessége miatt, folyamatosan aktív résztvevője a már több mint 50 éves magyar-szerb határvízi együttműködésnek, melynek tartalmi nyomvonalát a két ország (Magyarország és az akkori Jugoszlávia) között 1955. augusztus 8-án létrejött, a határon átnyúló és határt metsző vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról szóló kétoldalú Egyezmény határozza meg.

Az együttműködés gyakorlati kereteit a Magyar - Szerb Vízgazdálkodási Bizottság adja, melynek három – szakterületek szerint meghatározott - albizottsága van: a vízkárelhárítási, a vízgazdálkodási és a vízminőségvédelmi. Az Egyezmény alapján kidolgozásra kerültek a szakterületenkénti szabályzatok, melyek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a határ menti és a határ által metszett vízfolyások és vízrendszerek közös érdekű szakaszaira vonatkozó árvíz, belvíz és jégtorlódás elleni védekezési Szabályzat. A közös érdekeltségű szakaszokon jelenleg is e szabályzatnak megfelelően történik minden vízkárelhárításhoz kapcsolódó, közös védekezés.

Az Együttműködési Egyezmény állandó kötelezettségeket ró Magyarországra, melyek gyakorlati megvalósításának jelentős részét a központi, valamint területileg érintett és illetékes vízügyi igazgatási szervek látják el. Az állandó feladatok legnagyobb része a bizottság által jóváhagyott ütemterv szerint (albizottsági találkozók, közös érdekű szakaszok bejárása, vízhozammérések stb.), másik része pedig egy előre nem tervezhető vízgazdálkodással kapcsolatos eseményhez, vízkárelhárítási helyzethez és feladathoz igazodóan (árvíz, jeges árvíz, belvíz, rendkívüli szennyezés stb.) történik.

 

A területi vízügyi szervek közül a Duna vízgyűjtőjével kapcsolatos feladatok és együttműködés megvalósításában a bajai, a Tisza vízgyűjtőjére vonatkozóan pedig a szegedi igazgatóság tölt be nagy szerepet, melyek munkatársai a vízkárelhárítási és a vízgazdálkodási albizottságok, illetve azok szakértői munkacsoportjai munkájában vesznek részt. Az albizottságok elnöki pozícióit a két területi szervezet igazgatója tölti be.

A Duna és vízgyűjtője tekintetében, árvízvédelmi és belvízvédelmi szempontból Szerbiával állunk kapcsolatban. A közös érdekű Duna-szakasz folyószabályozási és jégvédekezési kérdéseinek megtárgyalása, illetve az együttműködést szabályozó dokumentumok előkészítése – figyelemmel arra, hogy a Duna Magyarország alatti szakasza határfolyó - háromoldalúan történik Horvátországot is bevonva.

Mivel a Szerb Köztársaság és a Horvát Köztársaság között még nem köttetett meg a vízgazdálkodási egyezmény, a jégvédekezéssel kapcsolatos koordinációs feladatokat a magyar fél látja el. A három fél jégvédekezési központi és helyi összekötői minden év decemberében találkoznak az aktuálisan előttük álló téli időszak esetleges jégvédekezésének előkészítése céljából. Ezeken a találkozókon, illetve a Magyar-Szerb Vízgazdálkodási Bizottság ülésszakain is megállapításra került, hogy a közös érdekű Duna-szakasz jégvédekezésének hosszú távú megoldása érdekében új jégvédekezési elvek kidolgozása szükséges.

Mivel Szerbia és Horvátország a közös érdekű Duna-szakaszra nem tud jégtörőhajót biztosítani, a határ alatti szakaszon is a magyar jégtörőhajók bevetésére alapozott a jégvédekezés. Így történt ez 2012 februárjában is, amikor 1985. óta először 4 db magyar jégtörőhajó vonult át a határ alatt kijelölt állomáshelyére (Apatin és Vukovár). A szakemberek időben felmérték a veszélyhelyzetet, közösen meghatározták az esetleges jégtorlódás kialakulásával veszélyeztetett területeken az élet- és vagyonbiztonság védelme érdekében szükséges intézkedéseket. A magyar jégtörőhajók ennek megfelelően láttak el sikeresen jégvédekezési feladatokat a 2012. februári időszakban. A jégvédekezés költségeit a felek közösen viselték.

A sikeres védekezések végrehajtása érdekében kiemelt jelentőséggel bír a területi szervek közötti közvetlen, és hosszú évek óta fennálló személyes kapcsolat, amire rámutatott a 2013. évi rendkívüli árvízvédekezés is. A magyar és a szerb helyi összekötők 2013. június 11-én együttesen bejárták a közös érdekű szakaszt úgy magyar, mint szerb területen. Megállapításra került, hogy a védekezést mindkét területen a szakmaiság és gondosság jellemzi, valamint hogy a közös bejárás gyakorlatát a következő árvízvédekezések alkalmával is folytatni kell.

 

A Magyarország és Szerbia közötti hidrológiai együttműködésnek több évtizedes múltja van. Jelenleg a magyar-szerb közös munka alapja a 2007-ben elfogadott hidrológiai együttműködési szabályzat.

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szerb partnere a Belgrádban székelő Szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ). Az együttműködés hatálya alá a határt metsző vízfolyások vízrajzi kérdései tartoznak. Az együttműködés keretében a szerb és magyar vízrajzi szakemberek közös és összehangolt méréseket végeznek, egyeztetik, összehangolják és kicserélik az észlelt adatokat. A szabályzatban rögzített feladatokon túl a kialakult jó kapcsolat lehetőséget ad arra is, hogy a két ország szakértői rendszeres konzultációt folytassanak, aminek célja a tapasztalatcserén túl a mérőeszközök és mérési módszerek egységesítése és fejlesztése is.

 

A szerb, illetve a horvát partnerekkel való jó együttműködést bizonyítja a határon átnyúló hatással bíró közös projektek sikeressége is, melyre számos példa volt az elmúlt években (Interreg és IPA projektek).

 

Az elmúlt, több mint fél évszázadnyi együttműködést áttekintve elmondható, hogy az Egyezmény elveinek érvényesülését az aláírása idején még nem látható események sem akadályozták. A jelentkező közös vízgazdálkodási feladatokat mindannyiszor az Egyezmény szellemében sikerült megoldani, és ez a dokumentum lesz a további együttműködés alapja is.