Hazai folyók hordalékmérési módszerei és tapasztalatai

A Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztálya, Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara (NKE VTK) szervezésében a "Hazai folyók hordalékmérési módszerei és tapasztalatai" címmel tartottak előadóülést Baján, a Víztudományi Karon.

 

 

A november 14-i rendezvényt Dr. Rátky István szakosztályi elnök nyitotta meg. Dr. Bíró Tibor a Víztudományi Kar dékánja köszöntőjében elmondta, hogy a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben és a Nemzeti Vízstratégiában leírtak alapján a vízrajzi mérések komoly fejlesztése szükséges.
Vizsgálni kell, milyen hatással vannak a hordalékviszonyokra az egyre gyakoribbá váló kisvizes állapotok, az ezek miatti duzzasztás, vízszintemelés. Az árvízvédelemben a meder szállítóképessége javításának igénye is a hordalékviszonyok alakulásának ismeretét igényli.
A Víztudományi Karon is új fejlesztések valósulnak meg, ennek keretében a februártól induló szakmérnök képzés fontos része lesz a hordalékos mérés.

Dr. Baranya Sándor a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi docense a „Folyami hordalékmérés szükségessége és jó gyakorlatai” címmel tartotta meg előadását. Rámutatott, hogy a vízzel a hordalék is vándorol, problémát okoz, ha túl sok (feliszapolódás), vagy ha túl kevés (medermélyülés). Mindezek jelentős hatással vannak az élőhelyekre, talajvízszintek alakulására, árvízvédelemre, hajózásra, ivóvíz kitermelésre.  Külföldi és hazai adatokat mutatott be a lebegtetett és görgetett hordalék változására a Dunában. Problémaként jegyezte meg, hogy a különösen a görgetett hordalék vándorlás megváltozásának alátámasztására nincs elegendő adat.
Beszélt a hazai folyók hordalék monitoringjáról, melyben gondot jelent, hogy nincs egységesen alkalmazott hordalék vizsgálati módszer. Ismertette a fejlesztési lehetőségeket, javaslatokat, majd animációval mutatta be a friss kutatások újszerű eredményeit, mellyel mérések nélkül, valós időben tudják megmondani, hol, milyen mederanyag van a Dunában.

Dr. Tamás Enikő Anna főiskolai tanár (NKE VTK) az intézmény jogelődeinek történetén keresztül mutatta be a hordalékos oktatás, kutatás hiányát a múltban, valamint az iskola utóbbi évtizedekben végrehajtott, hordalék vizsgálatra irányuló projektjeit. Örömmel számolt be az oktatás tantervi szintű bővítéséről a hordalékkal kapcsolatban, melynek része az elmélet, mérőgyakorlat és labormunka is. Az új irányok között említette az eszközfejlesztést, laborfejlesztést, melyek kutatásokat is lehetővé tesznek.

Vas László Tamás az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVIZIG) vízrajzi ügyintézője az ADUVIZIG kezelésében lévő Duna-szakaszon végzett lebegtetett hordalék mintavételről beszélt. Bemutatta a dunai monitoring tevékenység műszaki, és szakágazati szabályozását. A 3 Dunával rendelkező VIZIG évi 5 mérést végez, a szomszédos országokkal összehangoltan.  2018-tól többletfeladatként a hidrológiai helyzethez igazított méréseket is végrehajtanak. Eredményként vízhozam, lebegtetett hordalék koncentráció, szemeloszlás adatok keletkeznek. Ismertette az Igazgatóság mérésekhez rendelkezésre álló eszközeit, kísérleti eszközeit, melyek alkalmazásával különböző összefüggések kimutatására is lehetőség nyílik.

Horváth Gábor a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője a drávai hordalékmérések múltját és jelenét mutatta be előadásában, melyet színesített a görgetett hordalék mozgásáról készített felvétel bemutatása. Ismertette a Dráván alkalmazott hordalék mintavevőket. A kapott adatok feldolgozásával lehetővé válik a drávai hordalékhozam és vízhozam kapcsolatának jellemzése, hordalék hossz-szelvény készítése, morfológiai változások és az éves hordalékhozam alakulásának nyomonkövetése. Az adatok feldolgozásában, archiválásában forráshiány miatt lemaradást lát, valamint szükségesnek tartja a magyar hidrológiai adatbázis fejlesztését.