Víz Keretirányelv

Az Európai Tanács és az Európai Unió Bizottsága 2000. október 23-án jóváhagyta a vízvédelmi politika terén az Unió fellépéseinek kereteit meghatározó 2000/60/EK irányelvet, mely „Víz Keretirányelv” (VKI) néven vált ismertté és 2000. december 22-én lépett hatályba. Magyarország Európai Únióhoz való csatlakozásával kötelezettséget vállalt ezen vízpolitika végrehajtására, a VKI hazai jogrendbe ültetése 2003-2004 folyamán megtörtént.

 

A Víz Keretirányelv fő célkitűzése, hogy az európai vizek 2015-re jó állapotba kerüljenek. Ez nemcsak a víz emberi használatra való alkalmasságát, „tisztaságát” jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A VKI általános célkitűzései a következők:

  • a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása,

  • a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével,

  • a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével,

  • a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,

  • az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése.


A célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (a továbbiakban VGT) foglalja össze. A VGT tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, a víztestek kijelölésének alapelveit, típusba sorolásukat, állapotértékelésük eredményeit, a tervezési területen jelentkező problémákat és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki- és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség.

 

A VGT elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak „jó állapot”-ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedések átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok.

 

VGT intézkedési programjának megvalósítására és a kitűzött környezeti célok elérésére hat év áll rendelkezésre 2009. december 22 – 2015. december 22. között. Az intézkedések elindítására három évet határoz meg a VKI 11. cikkely (7) pontja. A kötelezettségek hatéves ciklusban ismétlődnek, amelyet a 1. ábra szemléltet.

 

1. ábra: A Víz Keretirányelv végrehajtásának ciklus-ütemezése

 

Magyarországnak a Duna vízgyűjtőnek megfelelően (Duna vízgyűjtő-kerület) az ország területére esően kellett vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készítenie. A terv három szinten készült el: 42 alegység, négy részvízgyűjtő (Duna, Tisza, Dráva, Balaton) szintjén és országos szinten. Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (VGT) 2010. április hónapban készült el és először a Magyar Közlöny 84. számában 1127/2010. (V. 21.) Korm. Határozattal hirdették ki, majd ismételten a 2012. évi 21. számban 1042/2012. (II.23.) Kormányhatározattal.

A teljes tervezési folyamatot nyomon lehetett követni a www.vizeink.hu honlap segítségével, amelyről továbbra is letölthetők a tervezési dokumentumok országos, részvízgyűjtő és alegységi szinten. A honlapon  a terv mellékletei és háttéranyagai illetve a is érhetők el.

A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhető el a www.euvki.hu oldalon.

 

Magyarország részvízgyűjtő területei

 

Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységei