Víziközmű

Víziközmű szakterület

 

Igazgatóságunk az alábbi közműves vízellátással, szennyvízelvezetéssel- és tisztítással kapcsolatos feladatokat végzi:

  • ellátja a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel, ideértve a  települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésével kapcsolatban a feladatkörébe utalt feladatokat,

  • gondoskodik az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtásáról,

  • részt vesz a vízhasználatok ellenőrzésében, és az ebben a feladatkörben hatáskörrel rendelkező hatóságnál intézkedést kezdeményezhet,

  • részt vesz az igazgatóság  vagyonkezelésébe tartozó, vagy az azokra hatást jelentő vízhasználatok, vízilétesítmények és vízimunkák vízjogi engedélyezési (elvi, létesítési, üzemeltetési) eljárásában,

  • ellátja a szakágazati informatikai adatbázisok és kapcsolódó programok szakmai feladatait (Víziközmű Online Adatfeldolgozó Rendszer és a Települési Szennyvíz Információs Rendszer),

  • a működési területen víziközműves szolgáltatást végző üzemeltetők és ipari vízfelhasználók tevékenységéhez kapcsolódó adatszolgáltatások (OSAP1376.,1378., 2036., BOI5 jelentés) feldolgozása, kiértékelése,

  • ellátja a víziközmű társulatok szakmai ellenőrzését,

  • részt vesz a vízellátást és szennyvízkezelést érintő szakmai pályázatok, projektek értékelésében,

  • közreműködik a  Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatával összefüggő szakmai anyag elkészítésében és a  települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv által meghatározott jelentés előkészítésében.

     

Vízellátás, ivóvízminőség-javító program


Az igazgatóság működési területén található 89 településen a vízellátottság aránya közel 100%-os.  Jelenleg 58 önálló és 8 térségi vízműrendszer biztosítja 5 szolgáltató szervezet által a lakosok ivóvízzel történő ellátását. Jellemzően felszín alatti rétegvizekből elégítik ki a vízigényeket, azonban 4 dunamenti vízmű (Tass-Gudmon-fok, Kalocsa-Baráka, Baja, Pécs-Mohács) partiszűrésű vízbázisokkal rendelkezik.
Magyarországon az ivóvízellátás céljára rendelkezésre álló felszín alatti vízkészletek sok esetben nem felelnek meg az Európai Unió által az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvben előírt vízminőségi paramétereknek, amelyet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet ültetett át a hazai jogrendbe. E rendeletet a 47/2005. (III.11.) Kormányrendelet módosította.
A vizeinkben jelen lévő, a határértéket meghaladó egyes komponensek közvetlen egészségügyi kockázatot jelentenek, mint az arzén, bór, nitrit, fluorid, valamint sajátos hazai kiemelt paraméterként az ammónium. Ezen komponenseken kívül jelentős a nyers vizek vas- és mangán koncentrációja. A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, mely nélkülözhetetlen emberi szükséglet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása az önkormányzat kötelező feladata.
Az ivóvízminőség-javító program végrehajtásának egyik problémája az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetéből adódó forráshiány volt. Azon települések, ahol az önerő nem állt rendelkezésre, kimaradtak a Programból. Az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtásának felgyorsítása érdekében az 1224/2011. (VI.29.) Kormányhatározat előírta, hogy a Környezet és Energia Operatív Programban biztosított támogatás feletti önerőt teljes mértékben biztosítsák az EU Önerő Alapból a pályázó önkormányzatok részére.
A szükséges fejlesztések által legjobban érintett két régió az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi Régió. Működési területünk egésze a Dél-Alföldi Régióra esik. Az Ivóvízminőség-javító Programmal 83 település érintett az ADUVIZIG területén. A vízműveket tekintve 50 önálló és 7 térségi rendszernél kellett különböző műszaki megoldásokat alkalmazni a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében.  

6 projekt keretében valósult meg a Program:

  • Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Projekt,

  • Kalocsa környéki Ivóvízminőség-javító Projekt,

  • Kiskőrös és Térsége Ivóvízminőség-javító Projekt,

  • Jánoshalma-Mélykút Ivóvízminőség-javító Projekt,

  • „Mindennapi Vizünk” Ivóvízminőség-javító Projekt,

  • „Kék-Víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Program.

 
A projektekben víztermelő kutak melléfúrásos fejújítása, új kutak fúrása, meglévő vízkezelő technológiák fejlesztése, új vízkezelő berendezések építése, távvezeték építés, megfelelő vízminőségű vízműről történő vízátadás megvalósítása, elosztó hálózatok rekonstrukciója, hidroglóbuszok felújítása, cseréje történt meg. A beruházások műszaki átadása 2015-ben megtörtént, az engedélyezési eljárások 2016-ra húzódtak. A beruházások eredményeként 39 önálló és 15 térségi/közös vízmű üzemel majd területünkön.

 

Szennyvízelvezetés-, tisztítás, nemzeti szennyvízprogram


Az Európai Közösség a települési szennyvizek kezelését a 91/271/EGK irányelvben szabályozza, hogy megóvja a környezetet a települési és egyes ipari szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. Az Irányelv a követelményeket a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyezőanyag-kibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében határozza meg.

Az uniós csatlakozás során Magyarország megalkotta a fent említett irányelv hazai bevezetését célzó Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és tisztítási Programját, melyet a 25/2002. (II.27.) Kormányrendeletben határozott meg.
A Kormányrendeletben az ország kötelezettséget vállalt arra, hogy legkésőbb 2015. december 31-ig minden 2.000 és 15.000 LE szennyezőanyag-terhelés közötti szennyvízelvezetési agglomerációban meg kell oldani a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítését és legalább a biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást. A rendelet értelmében a 15.000 LE terhelés feletti szennyvízelvezetési agglomerációk esetében a fenti teljesítendő feladatokat 2010. december 31-ig kellett elvégezni.

A szennyvizek gyűjtése és ártalommentes elhelyezése terén térségünk elmaradása  jelentős volt. A működési területünkön a települések közel fele rendelkezett csak közműves szennyvízelvezetéssel, úgy, hogy több településen a csatornahálózat kiépítettsége rendkívül kismértékű volt, kb. 1-10%.
Azon településeken, ahol csatornahálózat már üzemelt, a csatornázottság aránya 65 % körüli volt, azonban ez az arány a nemzeti szennyvízprogram révén jelentősen növekedett az elmúlt évek alatt. 2013-2014-ben nagyütemben megkezdődtek a 2000 LE feletti településeken a csatornázások és a szennyvíztisztító telepek fejlesztése, új telepek építése. Az új beruházások megvalósulása következtében az érintett településeken a csatornázottság aránya szinte elérte a 85%-ot. Néhány településen 2015-ig nem valósult meg a szennyvízberuházás (pl.: Bácsbokod, Madaras és Katymár), de a 2014-2020 pénzügyi időszakra vonatkozóan támogatott pályázattal rendelkeznek, így ez az arány még tovább emelkedik.

A szennyvízberuházások jellemzően víziközmű társulatok útján valósultak meg. Meglévő csatornahálózatok bővítésére, illetve újak kiépítésére, valamint meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitásbővítésére, rekonstrukciókra került sor, adott esetben új technológia kiépítésével. Működési területünkön eddig 24 db szennyvíztisztító telep üzemelt, melyekből 9 volt érintett az előbb említett fejlesztések által. Új tisztítótelep 5 településen épült a hozzá kapcsolódó szennyvízgyűjtő hálózattal. Néhány település a csatornahálózat kiépítésével meglévő, szabad kapacitással rendelkező szennyvízelvezetési agglomerációhoz csatlakozott, mint például Dunaszentbenedek, Géderlak és Uszód. Ezen települések szennyvizeit a Kalocsai szennyvíztisztító telep fogadja. Érsekcsanád, Sükösd és Vaskút települések a Bajai szennyvízelvezetési agglomerációhoz kapcsolódtak.



A 2016 évi állapot szerint:

  • Meglévő szennyvíztisztító telepek: Apostag, Baja, Fajsz, Fülöpszállás, Hajós, Kecel, Kiskőrös, Kunpeszér, Nemesnádudvar, Tass

  • Meglévő, fejlesztett szennyvíztisztító telepek: Bácsalmás, Gara, Jánoshalma, Kalocsa, Kunszentmiklós, Mélykút, Szabadszállás, Soltvadkert, Lajosmizse

  • Meglévő, jövőbeni fejlesztéssel érintett szennyvíztisztító telepek: Bácsbokod, Csengőd, Harta, Izsák, Solt

  • Új szennyvíztisztító telepek: Dávod, Hercegszántó, Jakabszállás, Kunadacs és Nagybaracska

  • Tervezett szennyvíztisztító telepek: Csávoly, Katymár

 

Víziközmű társulatok szakmai ellenőrzése


A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII Tv. és a 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet alapján igazgatóságunk ellátja a működési területére eső víziközmű társulatok szakmai ellenőrzését.
A szakmai ellenőrzés keretében:

  • tagja a szervező bizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,

  • a víziközmű, illetve a belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítmény létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen nyilatkozik, hogy a tevékenység mennyiben jelenti a társulat közfeladatának ellátását,

  • továbbá javaslatot adhat a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervezéséhez és a kivitelezés ütemezéséhez,

  • közvetlenül kezdeményezi a víziközmű társulat működésével kapcsolatban feltárt szakmai hiányosságok megszüntetését,

  • figyelemmel kíséri a társulat közfeladat teljesítésének végrehajtását, valamint a végrehajtást követően az elszámolási eljárás lefolytatását,

  • a víziközmű társulattól személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet.