Ifj. Éber Sándor négy festménye tért vissza igazgatósági székházunk irodáiból néhány hónapos látogatásra „szülőhelyükre”, a bajai Éber család lakóházából és műterméből kialakított emlékházba. A bajai Türr István Múzeum „Képre álmodott bajai mesék” címmel 2021. július 31-én időszaki kiállítást nyitott a két festőművész: apa és fia, idősebb és ifjabb Éber Sándor a város egy-egy részletét megjelenítő képeiből. A bemutatón az 1920-as évektől egészen az 1980-as évekig láthatjuk Baja utcáit, ikonikus helyeit. Közintézményektől és magángyűjteményekből a múzeum olyan képeket is megszerzett a kiállítás időtartamára, amelyeket a nagyközönség az Éber-ház állandó tárlatán még nem láthatott. Igazgatóságunkat is megkereste az emlékház jelenlegi kurátora, id. Éber Sándor dédunokája, Éber Anna, aki ifj. Éber Sándor négy képét kérte kölcsönbe. A kérésnek Telkes Róbert igazgató úr szívesen eleget is tett, és a kölcsönzési szerződés megkötését követően a múzeum munkatársai megfelelő körültekintéssel és óvatossággal szállították el a kiválasztott festményeket. Az üresen maradt falak viszont szomorúan ásítoztak kollégáinkra, ezért elhatároztuk, hogy meglátogatjuk naponta látott, de most mégis hiányzó képeinket. Éber Anna szíves meghívására az egyik délután, tizenhárom fős, képzőművészetek iránt érdeklődő csapatunk az ő szakszerű kalauzolásával megtekintette a régi polgári lakóházat, annak hangulatos belvárosi kertjét és az újonnan szervezett időszaki tárlatot. A bemutató remek felépítését dicséri, hogy mindvégig fenntartotta bennünk az érdeklődést: vajon mikor pillanthatjuk már meg az új környezetbe elhelyezett „vízügyes” képeket, és azok milyen benyomást tesznek majd ránk. Időrendben haladva először a családfő, id. Éber Sándor olajfestményeivel díszített termeket láthattuk, ahol a később utcanévadóvá vált híres bajai személyek (Bellosics Bálint, Fülep Lajos, Nagy István) arcképei mellett az egykori Centrál Kávéházat fedezhettük fel még földszintes épület korában, és egy új szerzeményt is, amely a valamikori Petői-szőlők területén álló házat ábrázolja. A következő helyiségben bepillantást nyertünk a család freskófestő művészetébe, majd a mester leánya, Éber Anna gyönyörű alkotásaiba. Egy külön szobában helyezték el ifj. Éber Sándor bajai utcarészleteket megjelenítő munkáit. Szemünk elé tárult a régi Baja: a barátok temploma, a Szent János-kápolna, a még fákkal benőtt Csermák tér és az Ertl-kert. Az egyik képen az artézi kút környékére lettünk figyelmesek, amelyen a művész még egyik volt munkatársunk édesapját, az ötéves szovjet hadifogságból hazatért korábbi bagatellbírót, Király Sándort is megörökítette, amint lajtoskocsijával a lakosságnak hordja az állandóan csorgó kút vizét. Már-már kételyek merültek fenn bennünk, hogy egyáltalán idekerültek-e képeink, amikor az utolsó teremben megpillanthattuk azokat. Az általunk jól ismert pasztellek: a Téli Sugovica két képe, a Vörös híd és a Hajnali táj jól illeszkedett a tematikus csoportosításba: az egyik falon a Sugovicán kikötött valamikori halászbárkákat ábrázoló művek sorakoztak, a másikon öt alkotás fő témája a Vörös híd volt. A szántjánosi városrészre vezető, vörösre festett kis híd története is végigkísérhető a képeken: megjelent dísztelenül, majd mellvédjén a Pecás fiú szobrával, végül az 1956-os jegesár következtében romba dőlten. A koraestébe nyúló tárlatvezetéshez csatlakozott az emlékház nyugalmazott kurátora, Kollárné Éber Orsika is, akitől az Éber-képek szakavatott restaurátoraként a neves elődök alkotói munkájáról, a festéshez használt eszközökről és néhány műhelytitokról is hallhattunk érdekességeket. Várakozásunkat felülmúlta a gyűjtemény jelenleg megtekinthető együttese, valóban találkozhattunk az Éber-házat már többször járt múzeumlátogatónak is az újdonság erejével ható képekkel, az esztétikai élményen túl pedig megismerkedtünk az Éber művészcsalád történetével és a bajai társadalomban betöltött sokrétű és kiemelkedő szerepével.
Szerző: dr. Petz Gábor
