Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

Igazgatóságunk területi elhelyezkedése okán folyamatosan részt vesz a már több mint 60 éves magyar-szerb határvízi együttműködésben, melynek keretrendszerét a két ország (Magyarország és az akkori Jugoszlávia) között 1955. augusztus 8-án létrejött, a határon átnyúló és határt metsző vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról szóló kétoldalú egyezmény határozza meg.

Az egyezmény, azaz a két ország által rögzített vízügyi együttműködési megállapodás végrehajtása a Magyar–Szerb Vízgazdálkodási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata. A Bizottságnak három – szakterületek szerint meghatározott – albizottsága van:

  • Vízkárelhárítási Albizottság,
  • Vízgazdálkodási Albizottság,
  • Vízminőség-védelmi Albizottság.

A hatályos magyar–szerb vízügyi egyezmény alapján a magyar és a szerb fél szakterületenként szabályzatokat dolgozott ki, melyek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a határ menti és a határ által metszett vízfolyások és vízrendszerek közös érdekű szakaszaira vonatkozó árvíz, belvíz és jégtorlódás elleni védekezési szabályzat. A közös érdekeltségű szakaszokon jelenleg is e szabályzatnak megfelelően történik minden, vízkárelhárításhoz kapcsolódó, közös védekezés.

A hatályos egyezmény állandó kötelezettségeket ró Magyarországra, melyek gyakorlati megvalósításának jelentős részét a központi, valamint területileg érintett és illetékes vízügyi igazgatási szervek látják el. Az állandó feladatok jobbára a Bizottság által jóváhagyott ütemterv szerint (albizottsági találkozók, közös érdekű szakaszok bejárása, védművek állapotának értékelése, vízhozammérések stb.), kisebbrészt pedig előre nem tervezhető vízgazdálkodással kapcsolatos eseményekhez, vízkár-elhárítási helyzethez és feladathoz igazodóan (árvíz, jeges árvíz, belvíz, rendkívüli szennyezés stb.) történik.

A területi vízügyi szervek közül a Duna vízgyűjtőjével kapcsolatos feladatok és együttműködés megvalósításában a bajai, a Tisza vízgyűjtőjére vonatkozóan pedig a szegedi igazgatóság tölt be nagy szerepet, melyek munkatársai a Vízkárelhárítási és a Vízgazdálkodási Albizottság, illetve azok szakértői munkacsoportjai munkájában vesznek részt. Az albizottságok elnöki pozícióit a két területi szervezet igazgatója tölti be.

A Duna és vízgyűjtője tekintetében, árvízvédelmi és belvízvédelmi szempontból Szerbiával állunk kapcsolatban. A közös érdekű Duna-szakasz folyószabályozási és jégvédekezési kérdéseinek megtárgyalása, illetve az együttműködést szabályozó dokumentumok előkészítése – tekintettel arra, hogy a Duna Magyarország alatti szakasza határfolyó – háromoldalúan történik, Horvátországot is bevonva.

A Szerb Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti vízgazdálkodási egyezmény ez idáig nem köttetett meg, ezért a jégvédekezéssel kapcsolatos koordinációs feladatokat a magyar fél látja el. A három fél jégvédekezési központi és helyi összekötői minden év decemberében találkoznak az aktuálisan előttük álló téli időszak esetleges jégvédekezésének előkészítése tárgyában.

Tekintettel arra, hogy Szerbia és Horvátország a közös érdekű Duna-szakaszra nem tud jégtörő hajót biztosítani, a határ alatti szakaszon is a magyar jégtörő hajók bevetésére alapozott a jégvédekezés. Az elmúlt 10 évben két alkalommal, 2012 februárjában és a 2017. január-februári időszakban is sikeres jégvédekezésre került sor a magyar országhatár alatti Duna-szakaszon, a magyar jégtörő hajók igénybevételével. A 2012. évi jégvédekezés során 4 db jégtörő hajó az országhatár–Vukovár közötti szakaszon teljesített szolgálatot. 2017-ben 2 db jégtörő az országhatár–Vukovár szakaszon, további 2 db hajó pedig a vízügyi egyezmény területi hatályán kívüli, Vukovár–Belgrád közötti Duna-szakaszon végzett jégtörést. A jégtörők a tárgyi szakaszokon kialakult torlaszokat megbontották, elvégezték a bontott jég aprítását, terelését, valamint az állójeges szakaszokon jéglevonulást biztosító csatornákat alakítottak ki, és fenntartották azokat a jégvédekezés befejezéséig.

A 2017-ben folytatott jégvédekezés tapasztalatai alapján bebizonyosodott, hogy a sikeres védekezés szervezéséhez a kellő időben érkező információk rendkívüli fontossággal bírnak. A magyar Fél javaslatára az érdekelt felek vállalták, hogy a jégmegfigyelési módszerek fejlődését is figyelembe véve felülvizsgálják az előírt információcsere követelményeit, és kidolgozzák a kölcsönös tájékoztatás mai kor követelményeinek megfelelő rendszerét.

A magyar-szerb és magyar-horvát kétoldalú vízügyi bizottságok elnökei 2019. január 29-30-án, Sikondán megtartott találkozójukon megerősítették a jégvédekezési szempontból magyar-szerb-horvát közös érdekű Duna-szakasz fennállását, valamint egyeztették a közös érdekű szakaszt érintő jégvédekezés terén kifejtendő együttműködés feltételeit, beleértve a jégvédekezés költségeinek egyenlő (1/3-1/3-1/3) arányban történő megosztását is.

Az árvíz, belvíz és jégtorlódás elleni védekezési szabályzat jég elleni védekezéssel kapcsolatos cikkeit a magyar, szerb és horvát szakértők a közös érdekű Duna-szakaszon, 2017-ben végrehajtott jégvédekezés tapasztalatai alapján aktualizálták, valamint elkészült a jégmegfigyelési adatok cseréjét segítő új űrlap is. Az aktualizált szabályzat a Magyar–Szerb Vízgazdálkodási Bizottság 2019 áprilisában megtartott XLII. ülésszakán, magyar-szerb viszonylatban jóváhagyásra került.

A Magyarország és Szerbia közötti hidrológiai együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza. A közös magyar-szerb vízrajzi munka alapját a 2015-ben elfogadott hidrológiai együttműködési szabályzat képezi. A vízrajzi tevékenységek vonatkozásában az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szerb partnere a belgrádi székhelyű Szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ). Az együttműködés hatálya alá a határt metsző vízfolyások vízrajzi kérdései tartoznak. Ennek keretében a szerb és magyar vízrajzi szakemberek közös és egyidejű (azonos időpontban, de más szelvényben történő) méréseket végeznek, valamint egyeztetik, összehangolják és átadják egymás részére az észlelt és feldolgozott adatokat. A szabályzatban rögzített feladatokon túl a kialakult jó kapcsolat lehetőséget ad arra is, hogy a két ország szakértői rendszeres konzultációt folytassanak, aminek célja a tapasztalatcserén túl a mérőeszközök és mérési és számítási módszerek egységesítése és fejlesztése is.

A szerb, illetve a horvát partnerekkel való jó együttműködést bizonyítja a határon átnyúló hatással bíró közös projektek sikeressége is, melyre számos példa volt az elmúlt években (Interreg és IPA projektek). Jelenleg a szerb partnerrel közösen zajlik „A Baja–Bezdáni-csatorna térségének komplex vízgazdálkodási fejlesztése” elnevezésű projekt végrehajtása, amely az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg.

A jelenleg hatályos magyar-jugoszláv vízügyi egyezmény megújítása az elmúlt évtizedek során bekövetkezett gazdasági-társadalmi és politikai változások (Jugoszlávia széthullása, Magyarország belépése az Európai Unióba stb.), a vízgazdálkodási igények súlyponteltolódásai, az elmúlt időszakban mindkét részről aláírt és alkalmazásba vett új egyezmények, irányelvek és az elmúlt időszakban szerzett gyakorlati tapasztalatok során felmerült igények okán időszerűvé vált. A fenntartható vízgazdálkodás terén a határvizeken és a közös érdekű vízgyűjtőkön történő együttműködésről szóló új magyar–szerb egyezmény elfogadásával és aláírásával kapcsolatos nemzeti eljárások Magyarország és Szerbia területén egyaránt folyamatban vannak. Az új, a mai kor szellemiségét tükröző dokumentum lehetővé teszi, hogy a két ország közötti szoros vízügyi együttműködés a jövőben a jelenleginél is hatékonyabbá váljon.