Tájékoztató a Dunán levonuló árhullámról

Az elmúlt héten a Benelux-államoktól Észak-Olaszországig terjedő területen átvonuló markáns hidegörvény extrém mennyiségű csapadékhullást okozott. A rendkívül heves csapadéktevékenységek a Felső-Duna egyes részvízgyűjtőit is érintették.

A fenti légköri jelenségek hatására a Duna lefolyásképződés szempontjából meghatározó vízgyűjtőin július 16-19. között hatalmas mennyiségű esőt regisztráltak: az Inn és a Bécsi-medence térségében mintegy 55 mm, a Traun és az Enns vízgyűjtőjén átlagosan 80-90 mm, helyenként pedig több mint 100 mm esőt mértek. Ennek következtében a folyók torkolati vízhozama a többszörösére nőtt: az Inn az átlagos 750 m³/s helyett közel 4000 m³/s, a Traun 150 m³/s helyett 1000 m³/s, az Enns pedig a szokásos 100-120 m³/s helyett 1200 m³/s csúcsvízhozammal érte el a Dunát. A bősi vízlépcső feletti Körtvélyesi-tározó előürítése valamelyest befolyásolta az árhullám levonulását, így a folyam Komáromnál a vártnál mintegy 10 cm-rel alacsonyabb vízállással (536 cm-rel) tetőzött.

A levonuló árhullám július 19-én lépett be Igazgatóságunk területére. Kezdeti szakaszában gyors, átlagosan 5-6 cm/óra intenzitással, majd a tetőzést megelőző mintegy 30. órától számítva fokozatosan csökkenő mértékben emelkedett a vízszint.

Az árhullám jelenleg a Dombori és Baja közötti szakaszon tetőzik. Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint a bajai szelvényben a tetőzés a kora délutáni órákban következik be, 668 cm (±1 cm) vízállással. A tetőzést követően – számottevő vízhozam-utánpótlódás hiányában – gyors ütemű apadásra kell számítani: a prognózis szerint július 29-én, reggel 7 órakor Bajánál már csak 354 cm-es (±24 cm) vízállás várható (1. ábra).

Az aktuális előrejelzések és a jelenlegi csatornavízszintek alapján

  • Foktőnél és Vajastoroknál július 25-én a reggeli óráktól,
  • Érsekcsanádnál július 26-án a késő délelőtti óráktól

teremtődnek meg ismét a Dunába történő gravitációs vízbevezetés feltételei.

A DVCS bajai szivattyútelepénél a gravitációs üzemet a Duna vízszintje nem korlátozza.

Az árhullám mérsékelt ellapulásának folyamata jól nyomon követhető a 2. számú ábrán: a bősi vízlépcsőn átbocsátott víztömegen még megfigyelhető egy, a vízeresztés miatt kialakult kisebb árhullámcsúcs, melyet egy nagyobb árhullámcsúcs követett.  A nagyobb árhullámcsúcs a Komárom és Budapest közötti szakaszon azonban utolérte a kisebbet, ezért a nagyvíz az ADUVIZIG kezelésében lévő Duna-szakaszra már széles, egyesült árhullámként érkezett meg. E folyamat hatására a csúcsvízhozam a Budapest alatti szakaszon a komáromi
5535 m³/s-hoz képest számottevően elmarad, és mindvégig 5000 m³/s körül alakul.

A folyó áradása a kétoldali I. rendű árvízvédelmi fővédvonalak és magaspartok által közrezárt területeket érinti közvetlenül. A megemelkedett vízszintek hatására a folyószabályozási művek és a mederzátonyok víz alá kerültek. A mellékágakba és a holtágakba friss víz jut és ezzel együtt a vízszintek is megemelkedtek. A hullámtér alacsonyabban fekvő területeit elöntötte a Duna vize és a domborzat változékonyságának megfelelően eltérő vízmélységek alakultak ki. Az árvízvédelmi töltés folyó felőli lábában is szakaszosan megjelent a víz. A megemelkedett vízszintek következtében jelentősen megnövekedhet a folyó által szállított uszadék mennyisége. Kérjük az érintetteket, hogy a megnövekedett uszadék mennyiség miatt fokozott figyelemmel, körültekintően közlekedjenek a folyón és mellékvizein, továbbá kiemelt figyelmet fordítsanak az úszóművek és a kikötők biztonságos üzemeltetésére.

A tetőző vízállások a hajózási nagyvízszintet nem haladják meg, emiatt tehát a hajózás korlátozását nem kellett elrendelni.

Az árhullám elvonulását követően visszahúzódó víz helyenként jelentősebb mennyiségű üledéket és uszadékot hagyhat maga után a korábban elöntött területeken.

A Dunán levonuló árhullám miatt több helyen megszűnt a csatornákból a gravitációs vízbevezetés lehetősége a Dunába.

A gravitációs kivezetési lehetőség megszűnésének következtében a csatornákban megemelkedő belvízszintek miatt szivattyúzással kell átemelni a vizeket az Érsekcsanádi és a Vajastoroki szivattyútelepeken.

A szivattyús átemelés érdekében az Érsekcsanádi szivattyútelepen 2021. július 21-én 6:00 órától, míg a Vajastoroki szivattyútelepen 2021. július 23-án 12:00 órától II. fokú belvízvédelmi készültség került elrendelésre.

Összehangolt vízkormányzási intézkedésekkel gondoskodunk a mezőgazdasági vízigények kielégítéséről és a szivattyúval a befogadóba átemelendő vízmennyiség minimalizálásáról.

A szivattyútelepek üzembe helyezése óta mintegy 115 ezer m3 vízmennyiséget emeltünk át a Dunába.

A legfrissebb hidrometeorológia előrejelzések alapján a Vajastoroki szivattyútelepen vasárnaptól, az Érsekcsanádi szivattyútelepen hétfőtől lesz ismét lehetőség a főcsatornákból a gravitációs vízkivezetésre történő visszaállásra, a szivattyús vízátemelés befejezésére.


1. ábra: Regisztrált és előrejelzett vízállások a Duna bajai szelvényében (forrás: OVSZ)


2. ábra: Az árhullám levonulásának nyomon követése a Komárom és Mohács közötti szakaszon – vízhozamok alakulása


3. ábra: A Duna folyam közelítő felszíngörbéi