Budapest, 2024.09.27. péntek – Levonult az árhullám, a védekezéshez átrendelt szakemberek hazamentek, a további vízügyi munkálatokat a területi igazgatóságok már saját hatáskörben is el tudják látni. Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) koordinálására már nincs szükség, ezért ma délben befejezi működését. A helyreállítás, a védelmi eszközök pótlása, valamint az árvízzel összefüggő számítások és összefoglalók készítése még eltart egy ideig, de az alábbiakban jöjjön egy rövid áttekintése az elmúlt szűk két hét eseményeinek!
2024. szeptember közepén a Közép-Európa fölött pörgő Borisz ciklon miatt 5 nap alatt (09.12.-16. között) rendkívüli mértékű, területi átlagban 70-300 mm csapadék esett elsősorban a Traun, az Enns, a Bécsi-medence, a Morva, valamint a Lajta vízgyűjtőjére. A kialakuló árhullámok elleni védekezés összehangolására és az ehhez szükséges vízügyi szakembergárda, valamint az anyag- és eszközigény koordinálására szeptember 13-án elkezdett dolgozni az Országos Műszaki Irányító Törzs. A reggeli megbeszéléseken minden alkalommal részt vettek a társszervek - a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, illetve a polgárőrség - képviselői is, hogy a segítségnyújtásról egyeztessenek a mi szakembereinkkel.
A vízügy az állami védvonalakon szervezte-vezette a munkát, emellett szakmai irányítókat biztosított a 41 önállóan védekező településre. Az árvízzel érintett területekre összesen 965 munkatársunkat rendelte át az OMIT más vízügyi igazgatóságoktól. Valamennyi helyszínen a nap 24 órájában folyt a munka, teljesítettek szolgálatot a védekezésben résztvevő kollégáink. Az őrszolgálatot teljesítők mintegy 5.500 km-t tettek meg gyalog minden nap annak érdekében, hogy a szakaszukat felügyeljék. Ez nagyságrendileg Magyarország teljes határvonal hosszának kétszeresét teszi ki!
A vízügyi szervezetek részéről az egy napon a védekezésben résztvevők legmagasabb száma 1.896 fő volt. Mellettük a társszervezetektől több mint 5.000 fő, illetve mintegy 2.700 civil önkéntes dolgozott a legmagasabb létszámban.
Az országban több mint 40 km-en épült ki ideiglenes védmű, amit ha sorban egymáshoz illesztenénk, a budapesti Clark Ádám tértől egészen a Velencei-tóig érne.
A Duna mentén az önkormányzati védekezéseknél 4.600 m-en kellett felállítani árvízvédelmi mobilfalat. Ilyen technológiát olyan sűrűn beépített részeken használunk, ahol a lakott terület és a folyó között nincs elegendő hely földből kialakítani a gátakat. Az állami védvonalak ugyanakkor jellemzően nem a sűrűn lakott, illetve városias környezetben vannak.
Az árvízi védekezéshez összességében több mint 2 millió homokzsákot adtunk ki - 1,9 millió darabot az önkormányzatoknak, míg 0,1 milliót az állami fővédvonalakra -, ezeknek mintegy 95%-át fel is kellett használni. A zsákokat 32.000 m3 homokkal töltötték meg, ami összesen nagyjából 55.000 tonnának felel meg.
Mosonmagyaróvár és a környező részek védelmében 09.18-án szerdán hajnalban a szakembereknek meg kellett nyitnia a Lajta-szükségtározót. Ennek az irányított és biztonságos vízkivezetésnek köszönhetően nem csak a várost és lakosságát, hanem jelentős nagyságú ipari, szolgáltató és kereskedelmi célú, valamint oktatási, egészségügyi, szabadidős területet, illetve agrárinfrastruktúrát védtünk meg.
A Mosoni-Duna torkolati műtárgy, másik nevén árvízkapu lezárása pedig a folyó győri tetőzésekor 130 centiméterrel tudta alacsonyabban tartani a vízállást és mentesíteni a város védekezését.
A Duna árhulláma a hazai szakaszon Nagybajcsnál szeptember 19-én napközben, Komáromnál 20-a hajnalban, Esztergomnál pedig napközben, Nagymarosnál 20-án este, míg Vácnál aznap éjszaka tetőzött. Budapesten szeptember 21-én hajnalban mérték a 830 cm-es tetőző értéket, 24-én kora délutánra pedig már az I. fokú készültségi szint alá apadt a folyó. Paksnál 22-én napközben, Baján 23-án este tetőzött a Duna, végül kedden (24-én) napközben Mohácsnál is bekövetkezett a tetőzés, a II. fok szintje fölötti vízállással.
Mivel ütemes tempóban zajlik az apadás a Dunán is, a vízügy a vízpótlásra és víz visszatartásra koncentrálhat, mert ez már nem veszélyezteti az árvízi biztonságot. A területi igazgatóságaink megkezdték a kezelésükben lévő állami tározók, holtágak, mellékág-rendszerek, csatornák feltöltését. Magántulajdonú termőföldeket, telkeket, birtokokat ugyanakkor nem vehetünk igénybe, csak akkor, ha erről sikerül megállapodni a tulajdonosokkal. A tárgyalások folyamatosan zajlanak a területi igazgatóságok hatáskörében.
Az árvízzel összefüggésben a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse ma 12 órától befejezi munkáját.