Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Vízellátás, ivóvízminőség-javító program

Az igazgatóság működési területén található 89 településen a vízellátottság aránya közel 100%-os.  Jelenleg 39 önálló és 15 térségi vízműrendszer biztosítja 3 szolgáltató szervezet által a lakosok ivóvízzel történő ellátását. Jellemzően felszín alatti rétegvizekből elégítik ki a vízigényeket, azonban 4 dunamenti vízmű (Tass-Gudmon-fok, Kalocsa-Baráka, Baja, Pécs-Mohács) partiszűrésű vízbázisokkal rendelkezik.

Magyarországon az ivóvízellátás céljára rendelkezésre álló felszín alatti vízkészletek sok esetben nem felelnek meg az Európai Unió által az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvben előírt vízminőségi paramétereknek, amelyet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet ültetett át a hazai jogrendbe.

A vizeinkben jelen lévő, a határértéket meghaladó egyes komponensek közvetlen egészségügyi kockázatot jelentenek, mint az arzén, bór, nitrit, fluorid, valamint sajátos hazai kiemelt paraméterként az ammónium. Ezen komponenseken kívül jelentős a nyers vizek vas- és mangán koncentrációja. A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, mely nélkülözhetetlen emberi szükséglet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása az önkormányzat kötelező feladata.

A fentiek miatt szükséges fejlesztések által legjobban érintett két régió az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi Régió volt. Működési területünk egésze a Dél-Alföldi Régióra esik. Az Ivóvízminőség-javító Programmal 83 település volt érintett az ADUVIZIG területén. A vízműveket tekintve 50 önálló és 7 térségi rendszernél kellett különböző műszaki megoldásokat alkalmazni a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében.  

A projektekben víztermelő kutak melléfúrásos fejújítása, új kutak fúrása, meglévő vízkezelő technológiák fejlesztése, új vízkezelő berendezések építése, távvezeték építés, megfelelő vízminőségű vízműről történő vízátadás megvalósítása, elosztó hálózatok rekonstrukciója és átmosatása, hidroglóbuszok felújítása, cseréje történt meg. A beruházások műszaki átadására 2015-ben került sor.

Szennyvízelvezetés, -tisztítás, nemzeti szennyvízprogram

Az Európai Közösség a települési szennyvizek kezelését a 91/271/EGK irányelvben szabályozza, hogy megóvja a környezetet a települési és egyes ipari szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. Az Irányelv a követelményeket a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyezőanyag-kibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében határozza meg.

Az uniós csatlakozás során Magyarország megalkotta a fent említett irányelv hazai bevezetését célzó Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programját, melyet a 25/2002. (II.27.) Kormányrendeletben tett közzé.

A Kormányrendeletben az ország kötelezettséget vállalt arra, hogy legkésőbb 2015. december 31-ig minden 2.000 és 15.000 LE (lakosegyenérték) szennyezőanyag-terhelés közötti szennyvízelvezetési agglomerációban meg kell oldani a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítését és legalább a biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást. A rendelet értelmében a 15.000 LE terhelés feletti szennyvízelvezetési agglomerációk esetében a fenti teljesítendő feladatokat 2010. december 31-ig kellett elvégezni.

A szennyvizek gyűjtése és ártalommentes elhelyezése terén térségünk elmaradása  jelentős volt.

A nemzeti szennyvízprogram révén 2013-2014-ben nagyütemben megkezdődtek a 2000 LE feletti településeken a csatornázások és a szennyvíztisztító telepek fejlesztése, új telepek építése. Az új beruházások megvalósulása következtében az érintett településeken a csatornázottság aránya szinte elérte a 85 %-ot.

A szennyvízberuházások jellemzően víziközmű társulatok útján valósultak meg. Meglévő csatornahálózatok bővítésére, illetve újak kiépítésére, valamint meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitásbővítésére, rekonstrukciójára került sor, adott esetben új technológia kiépítésével. Működési területünkön 2015-2024 között 14 szennyvíztisztító telep volt érintett fejlesztéssel, 7 új tisztítótelep épült a hozzá kapcsolódó szennyvízgyűjtő-hálózattal. Néhány település a csatornahálózat kiépítésével meglévő, szabad kapacitással rendelkező szennyvízelvezetési agglomerációhoz csatlakozott. Jelenleg 31 telep üzemel az igazgatóság működési területén.

A 2023. évi állapot szerint:

• Meglévő szennyvíztisztító telepek: Apostag, Baja, Fajsz, Fülöpszállás, Hajós, Kecel, Kiskőrös, Kunpeszér, Nemesnádudvar, Tass, 2015-ben átadott: Dávod, Hercegszántó, Jakabszállás, Kunadacs és Nagybaracska, 2020-ban átadott: Katymár, 2023-ban átadott: Szeremle.
• Meglévő, fejlesztett szennyvíztisztító telepek: Bácsalmás, Gara, Jánoshalma, Kalocsa, Kunszentmiklós, Mélykút, Szabadszállás, Soltvadkert, Lajosmizse,2020-ban átadott: Harta, 2021-ben átadott: Izsák, Solt, 2022-ben átadott: Bácsbokod, 2023-ban átadott: Csengőd.
• Tervezett/épülő szennyvíztisztító telepek: Csávoly

Víziközmű társulatok szakmai ellenőrzése

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII Tv. és a 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet alapján igazgatóságunk ellátja a működési területére eső víziközmű társulatok szakmai ellenőrzését.

A szakmai ellenőrzés keretében:

• tagja a szervező bizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,
• a víziközmű, illetve a belterületi vízrendezést és csapadékvíz-elvezetést szolgáló vízilétesítmény létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen nyilatkozik, hogy a tevékenység mennyiben jelenti a társulat közfeladatának ellátását,
• javaslatot adhat a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervezéséhez és a kivitelezés ütemezéséhez,
• közvetlenül kezdeményezi a víziközmű társulat működésével kapcsolatban feltárt szakmai hiányosságok megszüntetését,
• figyelemmel kíséri a társulat közfeladat teljesítésének végrehajtását, valamint a végrehajtást követően az elszámolási eljárás lefolytatását,
• a víziközmű társulattól személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet.

Csapadékvíz

Az éghajlatváltozás, a csapadék korábbinál szélsőségesebb eloszlása és intenzitása miatt az elmúlt évtizedekkel ellentétben nem a csapadékok mielőbbi összegyűjtése és elvezetése, hanem a vizek helyben tartása kapott elsődleges szerepet.

Több településen a hirtelen lezúduló, heves esőzések befogadására és elvezetésére a kiépített rendszerek kapacitása nem kielégítő, és számos további problémát is okoznak:

• a nagyobb városokban a meglévő csatornarendszerek a kapacitásukat meghaladó mennyiséget nem képesek elvezetni, felhőszakadás esetén még a szennyvízhálózatok aknáiból is kilép a szennyvíz, továbbá a szennyvíztisztító telepek hatásfokát is rontja a hirtelen megnövekedő csapadékmennyiség;
• az egybefüggő csapadékmentes napok száma megnőtt, és a talaj nedvességtartalma és a talajvízszintek drasztikusan csökkennek;
• a nagyobb településeken sok a burkolt felület, és az elszikkadni nem tudó, lefolyó víz a sima felületeknek köszönhetően akár pár perc alatt is elönthet utcákat stb.

A rendkívül nagy intenzitású esőkre a csapadék-elvezetés már nem ad elégséges megoldást, mivel a legtöbb településen nem lehet elhelyezni az ehhez szükséges méretű vezetékeket, árkokat.

Ezen problémákra új szemléletű, integrált csapadékvíz-gazdálkodási koncepció adhat megoldást, mely reagál a változó körülményekre, a nagy intenzitású esőknél biztosítja az élet- és vagyonvédelmet, de a hosszabb csapadékmentes időszakban javítja a mikroklímát, továbbá a település vízfelhasználási igényeinek kielégítésébe is besegít a vizek helyben tartását célzó megoldásokkal.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel összhangban kiemelt cél a vizek helyben tartása, melyre a leggyakrabban az alábbi megoldások alkalmazhatók az igazgatóság működési területén:

• a csapadék beszivárogtatása zöldfelületen vagy vízáteresztő burkolaton keresztül;
• ha a terület nem alkalmas a csapadék egészének elszikkasztására, a lefolyó vizek összegyűjtése és tárolása, ideiglenes visszatartása valamint későbbi hasznosítása;
• a tározókban összegyűjtött csapadékvizek visszajuttatása a körforgásba párologtatással, talajvízbe történő elszivárgással, egyéb hasznosítással (pl. locsolás).

Az integrált csapadékvíz-gazdálkodás műszaki megoldásaival a csapadékvíz jórészt helyben hasznosul, így csökkentheti a felszín felmelegedését, a léghőmérsékletet és javítja a mikroklímát.

Az ezirányú törekvések megvalósítása érdekében kiemelten fontos szerepet tölt be a lakosság, illetve az ingatlanok tulajdonosai, akik a saját telkükre lehullott csapadékvizek összegyűjtésével és ingatlanon belüli hasznosításával nagyban hozzá tudnak járulni a stratégia megvalósításához.