Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Vízellátás, ivóvízminőség-javító program

Az igazgatóság működési területén található 89 településen a vízellátottság aránya közel 100%-os.  Jelenleg 39 önálló és 15 térségi vízműrendszer biztosítja 3 szolgáltató szervezet által a lakosok ivóvízzel történő ellátását. Jellemzően felszín alatti rétegvizekből elégítik ki a vízigényeket, azonban 4 dunamenti vízmű (Tass-Gudmon-fok, Kalocsa-Baráka, Baja, Pécs-Mohács) partiszűrésű vízbázisokkal rendelkezik.

Magyarországon az ivóvízellátás céljára rendelkezésre álló felszín alatti vízkészletek sok esetben nem feleltek meg az Európai Unió által az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvben előírt vízminőségi paramétereknek.

A vizeinkben jelen lévő, a határértéket meghaladó egyes komponensek közvetlen egészségügyi kockázatot jelentenek, mint az arzén, bór, nitrit, fluorid, valamint sajátos hazai kiemelt paraméterként az ammónium. Ezen komponenseken kívül jelentős a nyers vizek vas- és mangán koncentrációja. A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, mely nélkülözhetetlen emberi szükséglet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása az önkormányzat kötelező feladata.

A fentiek miatt szükséges fejlesztések által legjobban érintett két régió az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi Régió volt. Működési területünk egésze a Dél-Alföldi Régióra esik. Az Ivóvízminőség-javító Programmal 83 település volt érintett az ADUVIZIG területén. A vízműveket tekintve 50 önálló és 7 térségi rendszernél kellett különböző műszaki megoldásokat alkalmazni a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében.  

A projektekben víztermelő kutak melléfúrásos fejújítása, új kutak fúrása, meglévő vízkezelő technológiák fejlesztése, új vízkezelő berendezések építése, távvezeték építés, megfelelő vízminőségű vízműről történő vízátadás megvalósítása, elosztó hálózatok rekonstrukciója és átmosatása, hidroglóbuszok felújítása, cseréje történt meg. A beruházások műszaki átadására 2015-ben került sor.

Az ivóvíz minőségének további javítása, az ellátás jobb és biztonságosabb elérhetősége és a lakosság információhoz jutásának javítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács megalkotta az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020/2184 új Irányelvet, melynek hatályba lépése: 2021. január 12. Lényegét tekintve teljes egészében 2023. január 12-ével kiváltotta a 98/83/EK Irányelvet. Az új irányelvet a magyarországi jogrendbe az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet ültette át.

Szennyvízelvezetés, -tisztítás, nemzeti szennyvízprogram

Az Európai Közösség a települési szennyvizek kezelését a 91/271/EGK irányelvben szabályozza, hogy megóvja a környezetet a települési és egyes ipari szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. Az Irányelv a követelményeket a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyezőanyag-kibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében határozza meg.

Az uniós csatlakozás során Magyarország megalkotta a fent említett irányelv hazai bevezetését célzó Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programját, melyet a 25/2002. (II.27.) Kormányrendeletben tett közzé.

A Kormányrendeletben az ország kötelezettséget vállalt arra, hogy legkésőbb 2015. december 31-ig minden 2.000 és 15.000 LE (lakosegyenérték) szennyezőanyag-terhelés közötti szennyvízelvezetési agglomerációban meg kell oldani a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítését és legalább a biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást. A rendelet értelmében a 15.000 LE terhelés feletti szennyvízelvezetési agglomerációk esetében a fenti teljesítendő feladatokat 2010. december 31-ig kellett elvégezni.

A Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet – kiváltva a korábbi 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletet – tartalmazza a Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolására vonatkozó szabályozást.

A szennyvizek gyűjtése és ártalommentes elhelyezése terén térségünk elmaradása  jelentős volt.

A nemzeti szennyvízprogram révén 2013-2014-ben nagyütemben megkezdődtek a 2000 LE feletti településeken a csatornázások és a szennyvíztisztító telepek fejlesztése, új telepek építése. Az új beruházások megvalósulása következtében az érintett településeken a csatornázottság aránya szinte elérte a 85 %-ot.

A szennyvízberuházások jellemzően víziközmű társulatok útján valósultak meg. Meglévő csatornahálózatok bővítésére, illetve újak kiépítésére, valamint meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitásbővítésére, rekonstrukciójára került sor, adott esetben új technológia kiépítésével. Működési területünkön 2015-2025 között 14 szennyvíztisztító telep volt érintett fejlesztéssel, 8 új tisztítótelep épült a hozzá kapcsolódó szennyvízgyűjtő-hálózattal. Néhány település a csatornahálózat kiépítésével meglévő, szabad kapacitással rendelkező szennyvízelvezetési agglomerációhoz csatlakozott. Jelenleg 32 telep üzemel az igazgatóság működési területén.

A 2026. évi állapot szerint:

• Meglévő szennyvíztisztító telepek: Apostag, Baja, Fajsz, Fülöpszállás, Hajós, Kecel, Kiskőrös, Kunpeszér, Nemesnádudvar, Tass, 2015-ben átadott: Dávod, Hercegszántó, Jakabszállás, Kunadacs és Nagybaracska, 2020-ban átadott: Katymár, 2023-ban átadott: Szeremle, 2025-ben átadott: Csávoly.
• Meglévő, fejlesztett szennyvíztisztító telepek: Bácsalmás, Gara, Jánoshalma, Kalocsa, Kunszentmiklós, Mélykút, Szabadszállás, Soltvadkert, Lajosmizse,2020-ban átadott: Harta, 2021-ben átadott: Izsák, Solt, 2022-ben átadott: Bácsbokod, 2023-ban átadott: Csengőd.

2025.január 1-jén hatályba lépett a települési szennyvíz kezeléséről szóló 2024/3019. Irányelv (a továbbiakban: új Szennyvíz Irányelv). Az új Szennyvíz Irányelvnek továbbra is a korábbi célkitűzéseket kell követnie, ugyanakkor az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségének fenntartható egyensúlyára és optimalizálására irányuló „egy egészség” megközelítéssel összhangban hozzá kell járulnia a közegészség védelméhez is. Az új Szennyvíz Irányelvnek biztosítania kell továbbá a szanitációhoz, valamint a települési szennyvíz gyűjtésére és kezelésére irányuló tevékenységek irányításával kapcsolatos kulcsfontosságú információkhoz való hozzáférést is. Arra kell törekednie, hogy a digitalizáció optimális kihasználása mellett növelje az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a települési ökoszisztémák helyreállítását célzó intézkedésekkel való együtt hatásokat, különösen a települési szennyvízgazdálkodás integrált tervezése révén. Továbbá hozzá kell járulnia a települési szennyvíz gyűjtésével és kezelésével kapcsolatos tevékenységekből származó üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásának fokozatos csökkentéséhez.

Fentiek alapján számos új követelmény került meghatározásra az új Szennyvíz Irányelvben:

• a kiépítési kötelezettséggel terhelt szennyvízelvezetési agglomerációk köre bővült (2000 LE terhelés feletti agglomerációk voltak eddig érintettek, most már az 1000 LE – 2000 LE közöttiek is);
• egyedi rendszerek kontrollált üzemeltetése;
• integrált települési szennyvíz-gazdálkodási tervek a 100.000 LE terhelés feletti – illetve érintettség alapján a 10.000 LE terhelés feletti agglomerációkra;
• szigorúbb előírások a második és harmadik tisztítási fokozatra;
• negyedik tisztítási fokozat, kiterjesztett gyártói felelősség;
• energiasemlegesség;
• tisztított szennyvíz újrafelhasználása;
• nemzeti végrehajtási program kidolgozása;
• nyilvánosság tájékoztatása.

Jelenleg folyamatban van az új Szennyvíz Irányelv magyar jogrendbe történő átültetése, melynek határideje 2027. július 31.

Víziközmű társulatok szakmai ellenőrzése

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII Tv. és a 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet alapján igazgatóságunk ellátja a működési területére eső víziközmű társulatok szakmai ellenőrzését.

A szakmai ellenőrzés keretében:

• tagja a szervező bizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,
• a víziközmű, illetve a belterületi vízrendezést és csapadékvíz-elvezetést szolgáló vízilétesítmény létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen nyilatkozik, hogy a tevékenység mennyiben jelenti a társulat közfeladatának ellátását,
• javaslatot adhat a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervezéséhez és a kivitelezés ütemezéséhez,
• közvetlenül kezdeményezi a víziközmű társulat működésével kapcsolatban feltárt szakmai hiányosságok megszüntetését,
• figyelemmel kíséri a társulat közfeladat teljesítésének végrehajtását, valamint a végrehajtást követően az elszámolási eljárás lefolytatását,
• a víziközmű társulattól személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet.

Csapadékvíz

Az éghajlatváltozás, a csapadék korábbinál szélsőségesebb eloszlása és intenzitása miatt az elmúlt évtizedekkel ellentétben nem a csapadékok mielőbbi összegyűjtése és elvezetése, hanem a vizek helyben tartása kapott elsődleges szerepet.

Több településen a hirtelen lezúduló, heves esőzések befogadására és elvezetésére a kiépített rendszerek kapacitása nem kielégítő, és számos további problémát is okoznak:

• a nagyobb városokban a meglévő csatornarendszerek a kapacitásukat meghaladó mennyiséget nem képesek elvezetni, felhőszakadás esetén még a szennyvízhálózatok aknáiból is kilép a szennyvíz, továbbá a szennyvíztisztító telepek hatásfokát is rontja a hirtelen megnövekedő csapadékmennyiség;
• az egybefüggő csapadékmentes napok száma megnőtt, és a talaj nedvességtartalma és a talajvízszintek drasztikusan csökkennek;
• a nagyobb településeken sok a burkolt felület, és az elszikkadni nem tudó, lefolyó víz a sima felületeknek köszönhetően akár pár perc alatt is elönthet utcákat stb.

A rendkívül nagy intenzitású esőkre a csapadék-elvezetés már nem ad elégséges megoldást, mivel a legtöbb településen nem lehet elhelyezni az ehhez szükséges méretű vezetékeket, árkokat.

Ezen problémákra új szemléletű, integrált csapadékvíz-gazdálkodási koncepció adhat megoldást, mely reagál a változó körülményekre, a nagy intenzitású esőknél biztosítja az élet- és vagyonvédelmet, de a hosszabb csapadékmentes időszakban javítja a mikroklímát, továbbá a település vízfelhasználási igényeinek kielégítésébe is besegít a vizek helyben tartását célzó megoldásokkal.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel összhangban kiemelt cél a vizek helyben tartása, melyre a leggyakrabban az alábbi megoldások alkalmazhatók az igazgatóság működési területén:

• a csapadék beszivárogtatása zöldfelületen vagy vízáteresztő burkolaton keresztül;
• ha a terület nem alkalmas a csapadék egészének elszikkasztására, a lefolyó vizek összegyűjtése és tárolása, ideiglenes visszatartása valamint későbbi hasznosítása;
• a tározókban összegyűjtött csapadékvizek visszajuttatása a körforgásba párologtatással, talajvízbe történő elszivárgással, egyéb hasznosítással (pl. locsolás).

Az integrált csapadékvíz-gazdálkodás műszaki megoldásaival a csapadékvíz jórészt helyben hasznosul, így csökkentheti a felszín felmelegedését, a léghőmérsékletet és javítja a mikroklímát.

Az ezirányú törekvések megvalósítása érdekében kiemelten fontos szerepet tölt be a lakosság, illetve az ingatlanok tulajdonosai, akik a saját telkükre lehullott csapadékvizek összegyűjtésével és ingatlanon belüli hasznosításával nagyban hozzá tudnak járulni a stratégia megvalósításához.