Az Európai Tanács és az Európai Unió Bizottsága 2000. október 23-án jóváhagyta a vízvédelmi politika terén az Unió fellépéseinek kereteit meghatározó 2000/60/EK irányelvet, mely „Víz Keretirányelv” (VKI) néven vált ismertté és 2000. december 22-én lépett hatályba. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával kötelezettséget vállalt ezen vízpolitika végrehajtására, a VKI hazai jogrendbe ültetése 2003-2004 folyamán megtörtént.
A Víz Keretirányelv fő célkitűzése, hogy az európai vizek 2027-re jó állapotba kerüljenek. Ez nemcsak a víz emberi használatra való alkalmasságát, „tisztaságát” jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A VKI általános célkitűzései a következők:
- a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása,
- a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével,
- a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével,
- a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,
- az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése.
A VKI 2015. december 22-re tűzte ki a jó vízállapotok elérését, amely alól indoklással 2021-ig, vagy 2027-ig, vagy tartósan lehet mentességet alkalmazni. A célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (a továbbiakban VGT) foglalja össze. A VGT tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, a víztestek kijelölésének alapelveit, típusba sorolásukat, állapotértékelésük eredményeit, a tervezési területen jelentkező problémákat és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célok lettek megállapítva, és ezek eléréséhez milyen műszaki- és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség.
A VGT elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak „jó állapot”-ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedések átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok.
A VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamat többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kell hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A tervezés legfontosabb lépéseit az 1. ábra szemlélteti.
1. ábra: A vízgyüjtő-gazdálkodási tervezési folyamat
A tervezési kötelezettségek hatéves ciklusban ismétlődnek, amelyet a 2. ábra szemléltet.
2. ábra: A Víz Keretirányelv végrehajtásának ciklus-ütemezése
Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (VGT) 2010. április hónapban készült el és először a Magyar Közlöny 84. számában 1127/2010. (V. 21.) Korm. Határozattal hirdették ki. A Duna vízgyűjtőnek megfelelően (Duna vízgyűjtő-kerület) az ország területére esően kellett vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készítenie. A terv három szinten készült el: 42 alegység, négy részvízgyűjtő (Duna, Tisza, Dráva, Balaton) szintjén és országos szinten.
Magyarország részvízgyűjtő területei
Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységei
2015. évben megtörtént a VGT1 felülvizsgálata, a felülvizsgált terv a 2016-2021 közötti hat év cselekvési programja. Magyarország 2015. december 22-én közzétett felülvizsgált Vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (VGT2) a Magyar Közlöny 2016. évi 44. számában megjelent 1155/2016. (III.31.) Korm. határozatban hirdette ki.
A VKI szerinti VGT felülvizsgálati kötelezettségnek megfelelően, a 2022-2027 közötti időszakra vonatkozóan elkészült Magyarország 2021. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT3), melynek társadalmi véleményeket is figyelembe vevő átdolgozott változatát Magyarország Kormánya 1242/2022. (IV. 28.) számú határozatával 2022 tavaszán hirdetett ki.
A VGT3 végleges, Kormány által jóváhagyott teljes dokumentációja, a www.vizeink.hu honlapon érhető el.