Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területét hét darab sekély porózus víztest érinti melyek közül öt hidrodinamikailag leáramlással kettő pedig feláramlással jellemezhető Az sp.1.15.1, sp.1.15.2 és az sp.2.16.1 víztestek területe megközelítőleg teljes egészében egybeesik a tervezési területtel. Az sp.1.14.1 és a sp.1.14.2 víztestek területének nagyjából fele, az sp.2.10.1 és sp.2.11.1 víztestek körülbelül 5-5 %-a érinti a tervezési területet.

A sekély porózus víztestek szomszédos víztestekkel való laterális illeszkedése földtani szempontból keleti, nyugati déli és irányban is folytonosnak tekinthető. Hidrodinamikai megközelítésben négy víztest (sp.1.14.1, sp.1.14.2, sp.1.15.1, sp.1.15.2) a Duna-vízgyűjtő részét képezi, tehát egy É–D-i csapású és K–Ny-i irányú átmenetekkel jellemezhető regionális áramlási rendszert alkot, melynek következtében a K-i és Ny-i szomszéd víztestekkel való kommunikáció mértéke elhanyagolható. Ezen víztestek esetében a Ny-i határt a Duna folyam, a K-i határt a Duna-Tisza közi Hátság legmagasabb térszínnel jellemezhető É–D-i lefutású vízválasztó vonala képviseli. A területet érintő további három sekély porózus víztest (sp.2.16.1, sp.2.10.1 és sp.2.11.1) a Tisza vízrendszeréhez tartozó, tehát döntően K-i, DK-i áralmási irányokkal jellemezhető regionális áramlási rendszer része. A terület északi és középső részén víztestek határvonala, tehát sp.1.14.1 és sp.1.15.1 sekély porózus víztesttől való hidrodinamikai elkülönülés a relatív magas térszínnel jellemezhető Duna-Tisza közi Hátság és Illancs tengelyével egybeeső vízválasztó vonal mentén egyértelműen kijelölhető. A déli országhatár közelében elhelyezkedő területeken az sp.1.15.1 és a sp.2.16.1 víztestek közötti éles határvonal elmosódik, tehát a hidrodinamikai kapcsolat lehetősége fennállhat.

A felszín alatti vizek, a sekély porózus víztestek esetében talajvizek áramlási irányának vertikális komponense megfelel a víztest hidrodinamikai besorolásának, tehát leáramlási területeken lefelé, feláramlási területeken felfelé mutat. Az oldalirányú komponens egybeesik a térszín magasság-csökkenésének irányával, tehát a Duna-vízgyűjtőn K-Ny-i, illetve ÉK-DNy-i, a Tisza-vízgyűjtőn Ny-K-i, ÉNy-DK-i irányú lehet. A sekély porózus víztestek egységesen egy vízadónak tekinthetők.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során porózus rétegvízadó földtani képződmények porózus felszín alatti víztestekbe sorolták, amelyek vertikálisan a 30 °C izotermáig terjednek. Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területét, a talajvízadó üledékösszleteket magában foglaló sekély porózus víztestekhez hasonlóan, 6 darab porózus felszín alatti víztest érinti.

A fent szereplő porózus felszín alatti víztestek közvetlenül a sekély porózus víztestek feküjében helyezkednek el, illetve horizontális lehatárolásuk is teljesen azonos, tehát hidrodinamikai jellemzőik, Duna- és Tisza-vízgyűjtőjéhez tartozó a regionális hidrodinamikai rendszerekben elfoglalt helyük és laterális hidrodinamikai kapcsolataik megegyeznek a sekély porózus víztestek vonatkozásában leírtakkal.

További hasznos oldalak:

Vagyonkezelő hozzájáruláshoz: https://vizek.vizugy.hu/Portal/

Vízkészlet gazdálkodási tervek: https://vizeink.hu/

Kútlétesítési eljárás: http://kuttulajdonos.vizugy.hu/

Felszín alatti vizek mennyiségi állapota

A felszín alatti víztestek mennyiségi állapotát a VGT-k során ötféle teszttel vizsgálták. A tesztek elvégzése során kiemelt szerepet kapnak a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák.

• A süllyedési teszt a monitoring kutakban mért adatok alapján trendelemzéseken alapszik. Felhasználja az értékelésekben a rendelkezésre álló szakértői anyagokat, regionális modellezések eredményeit. Kimutatja, hogy a víztesten hol és milyen mértékű vízszintsüllyedés következett be.
• Az ún. vízmérleg teszt a víztest szintű vízigények kielégítését vizsgálja. Számszerűsíti a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák vízigényét és részletesen számba veszi az antropogén terheléseket, a közvetlen és közvetett vízkivételeket. A víztest állapota akkor jó, ha az utánpótlódás elegendő mind a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák, mind a társadalmi vízigények kielégítésére.
• A felszín alatti vízből származó táplálás csökkenése a vízfolyások alapvízhozamára is hatással lehet. A kisvízi hozam azonban tartósan nem lehet kisebb, mint az ökológiai minimum igény, mert az élővilág degradációjához vezethet. Ezt a folyamatot vizsgálja a felszíni víz teszt.
• A FAVÖKO teszt a vizes és a magas talajvízállástól függő ökoszisztémák természetvédelem szerint meghatározott állapotát veszi alapul. Ha víztesten jelentős ökoszisztémák károsodtak a felszín alatti víz rendelkezésre állásának hiánya miatt, akkor a víztest gyenge állapotú.
• Az intrúziós teszt azt vizsgálja, hogy a vízkivétel következtében létre jött-e a természetes áramlási rendszerek olyan mértékű átalakulása, hogy az a felszín alatti víz hőmérsékletében és vízkémiai összetételében tartós változást eredményezett.

Az egyes tesztek közül a legmagasabb megbízhatósága a közvetlen méréseken és tapasztalaton alapuló süllyedési és FAVÖKO tesztnek van.

A mennyiségi állapotra vonatkozó minősítést valamennyi, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területét érintő sekély porózus és porózus felszín alatti víztestre el lehetett végezni, azzal a kiegészítéssel, hogy a vízmérleg teszt felszín alatti vízgyűjtőket jelentő víztestcsoportokra vonatkozott, és a teszt eredménye a csoportban minden víztestre érvényes.

Az elvégzett tesztek alapján az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén 14 db felszín alatti sekély porózus és porózus víztest található:

Felszín alatti vizek minősége

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén belül elhelyezkedő felszín alatti vízkészletek vízminőségi paramétereit természetes (áramlási rendszerben elfoglalt helyzet, víztartó képződmények ásványos összetétele) és antropogén (szennyezések) tényezők befolyásolják.

A beszivárgási területeken döntően a beszivárgó csapadékvíz alacsonynak tekinthető összes oldott anyag tartalma, és magas CO₂-tartalma befolyásolhatja a felszín közeli vízkészletek vízminőségét. A víz lefelé irányuló szivárgása során növekedhet a sótartalom, amit az áramlási útvonal hossza és tartózkodási idő függvényében differenciálódhat. A túlnyomó részben oldalirányú áramlással jellemezhető semleges áramlási zónákban közepes koncentrációjú felszín alatti vizek jelenhetnek meg, melyekben a Na⁺, Ca²⁺, Mg²⁺, HCO₃^2-, SO₄^2- és a Cl^- lehetnek a domináns ionok. (Marton, 2009) A regionálisnak és lokálisnak tekinthető feláramlási területeken nagy sótartalmú, dominánsan SO₄^2-, Cl^- és Na⁺ ionokat tartalmazó felszín alatti vizek megjelenése lehet általános. A fentiekből adódóan a legalacsonyabb oldott agyag tartalommal a beszivárgással jellemezhető hátsági területeken elhelyezkedő talajvízkészletek rendelkezhetnek, míg a legnagyobb só koncentrációkat a túlnyomó részben a Dunamenti- síksághoz tartozó feláramlási területek szintén felszín közeli talajvízkészletében lehet detektálni. A gravitációs áramlási rezsimben elfoglalt helyzet mellett, a rétegvizek és talajvizek összes oldott anyag tartalmát jelentősen befolyásolhatja a kompressziós eredetű, alaphegység irányából történő feláramlás jelenléte is, amely egyes területeken (Kiskunsági szikes tavak térsége) 600 mg/l feletti oldott sótartalmat is eredményezhet.

A területen található rétegvizek, illetve a Duna parti sávjában elhelyezkedő, késő pleisztocén korú kavicsterasz üledékekben tározott partiszűrésű vízkészletek magas, geológiai eredetű arzén, ammónium, vas, mangán koncentrációkkal jellemezhetők, melyeknek kialakulás a porózus víztartó képződmények ásványtani és kőzettani felépítéséből adódhat.

A felszín alatti víz minőségének meghatározása céljából működtetett kémiai feltáró monitoring programok a vízadó típusa, mélysége, védettsége és terhelése szerint differenciáltak. A VKI V. mellékletében kötelezően előírt kulcsparamétereket és a főelemeket (oldott oxigén, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrát, ammónium, valamint nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-, klorid-, szulfát ionok, kémiai oxigénigény, és lúgosság, illetve 2016-tól nitrit- és orto-foszfát ionok) minden kútban megmérik. A többi vizsgálandó komponenst terheléstől függően mintaterületi elv alapján határozták meg. 

A felszín alatti víztestek minőségének VGT3 szerinti minősítése az alábbi táblázatban található: