Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén található felszíni vizek közül vízkészlet és kockázat szempontjából is a legjelentősebb a Duna folyam, melynek Dunaföldvár (1560,5 fkm) és az országhatár (1433 fkm) közötti szakasza tartozik az igazgatóság kezelésébe.

Az igazgatóság a működési területén 910 km hosszúságú kizárólagos állami tulajdonban lévő, és 872 km társulatoktól átvett forgalomképes állami tulajdonú csatorna fenntartásáért és üzemeltetéséért felel, melyek funkciójukat tekintve belvízlevezető vagy kettősműködésű vízfolyások. A kettősműködésű csatornák (643 km) biztosítják (a belvízlevezető funkción túl) az öntözővízigények kielégítését is.

Az ADUVIZIG működési területén három öntözővízrendszert különítünk el:

• Kiskunsági-DVCS öntözőrendszer, amely magába foglalja a Duna-völgyi belvízrendszer mélyártéri, valamint a Sárközi belvízrendszer területét (teljes területe 1696 km²)
• Margitta-szigeti öntözőrendszer, ami gyakorlatilag a Mohács-sziget mélyártéri területet fedi le (teljes területe 289 km²)
• Ferenc-tápcsatorna szórvány öntözőrendszer (teljes területe 50 km²), amely le van határolva, de a gyakorlatban inkább a Margitta-szigeti öntözőrendszer részeként kezelendő.

Mindhárom öntözőrendszer vízutánpótlása a Dunából történik, alapvetően gravitációs úton, de vízhiányos időszakokban esetenként a szivattyús vízkivétel is lehetséges.

A vízhasználatok számát tekintve a felszíni vízkivételek tekintetében lényegesen több az öntözési célú vízigény, mint a halgazdálkodási célú, de a vízjogi engedélyekben lekötött vízmennyiségek nagyságát figyelembe véve már nem olyan jelentős az eltérés.

A VGT3 során kijelölt vízfolyás víztestek közül az ADUVIZIG működési területén 37 db található, illetve érinti azt.

Az igazgatóság területén természetes (természetes tavak, holtágak), illetve mesterséges állóvizek (bányatavak, tározók, halastavak) találhatók, melyek közül a VGT3-ban az 50 hektárnál nagyobb természetes tavak és tócsoportok - az igazgatóság működési területén szám szerint 16 db - kerültek kijelölésre.

Felszíni vizek mennyiségi állapota

Az igazgatóság működési területének jellemzője, hogy a belvízcsatornák többsége saját hasznosítható vízkészlettel - különösen a tenyészidőszakban - nem, vagy csak az ökológiai vízigény szintjén rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a csatornarendszerekben lévő víz utánpótlása nagyrészt a Dunából történik, így nagyban függ annak vízszintjétől. Emiatt a Kiskunsági-főcsatorna és a Duna-völgyi-főcsatorna vízrendszerén, illetve a Ferenc-tápcsatorna mentén esetenként előfordulhatnak olyan időszakok, amikor a vízkivételeket az összehangolt vízkormányzás ellenére is korlátozni szükséges.

Általánosságban megállapítható, hogy az egyre gyakoribb és hosszabban tartó aszályos időszakok miatt a vízfelhasználók egyre nagyobb vízkontingenseket igényelnek. Különösen érvényes ez a mezőgazdasági vízfelhasználásra, ahol nagy ütemben növekszik az öntözésre berendezett területek nagysága.

A felszíni vizek időszakosságot is figyelembe vevő tipológiájának megfelelő mennyiségi állapota a VGT3 szerint a mellékelt táblázatban kerül bemutatásra.

Állóvíz mennyiségi állapota

Folyóvíz mennyiségi állapota

Felszíni vizek minőségi állapota

Az VGT felülvizsgálata során megtörténik a felszíni vizek VKI módszertan szerinti állapotértékelése is. Az állapot értékelés alapja a felszíni vizek VKI szerinti monitoringja, amit a  Kormányhivatalok laboratóriumai végeznek az Országos Vízügyi Igazgatóság koordinálásával.

A tipológiai besorolás alapján elvégzett állapotértékelés figyelembe veszi az egyes felszíni vizek eltérő jellegét és tulajdonságait.

A VGT3 szerinti állapotértékelés eredményei az alábbi táblázatokban találhatóak.

Állóvíz mennyiségi állapota

Folyóvíz mennyiségi állapota