Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Megállapítható, hogy az országban két-három évenként kisebb vagy közepes, öt-hat évente jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulására kell számítani. A jelentősebb árhullámok tartóssága folyóink felső szakaszain 5-10, a középső és alsó szakaszon 50-100 napot is elérhet.

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 5881 km² működési területéből 1675,4 km² árvizektől veszélyeztetett.

Az árvízvédekezési feladatok keretében az igazgatóság:

• ellátja az elsőrendű árvízvédelmi létesítmények fejlesztését és fenntartását, azokon a védekezést, az árvízmentesítést, ha az kettőnél több települést érint, vagy ha a fajlagos védett terület meghaladja az 1 km²-t;
• karbantartja és fejleszti az eredményes védekezés ellátásához szükséges védelmi szakfelszerelést;
• irányítja, illetőleg ellátja a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőit;
• tervezi, szervezi és szakmailag irányítja a védekezés területi feladatainak ellátását;
• adatokat szolgáltat a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez;
• összehangolja a védművek építését, fejlesztését, bonyolítja a beruházási tevékenységet;
• ártéri erdőgazdálkodást végez.

Az árvíz elleni védelem, a védművek fenntartása és fejlesztése meghatározó az igazgatóság tevékenységében. Jól képzett személyi állományunk az elmúlt években levonult nagy árvizek, különleges intézkedéseket igénylő vízszennyezések elleni védekezési munkában minden alkalommal sikeresen helytállt.

Az árvízvédekezés a főművek mentén állami feladat. Az árvíz által veszélyeztetett területet 130,027 tkm elsőrendű, kizárólagosan állami tulajdonú árvízvédelmi vonal védi, amiből 127,222 tkm földtöltés és 2,805 km magaspart. Az elsőrendű védvonal három árvízvédelmi szakaszra, ezen belül 19 gátőrjárásra oszlik. Gátőreink az év 365 napján át állandó jelenléttel figyelnek a területen mindenre, ami a vízzel kapcsolatos.

Az árvízvédelmi öblözet a szomszédos országba (Szerbiába) is átnyúlik, ezért az árvízvédelmi töltés egy része közös érdekű. Az 1956-os és az 1965-ös árvíz után jelentős töltésfejlesztések történtek, ennek során készült el az Országhatár-Dunapataj közötti töltés erősítése is. A Duna projekt keretében jelenleg is folynak töltéserősítési, illetve árvízi biztonságot növelő kivitelezési munkák az igazgatóságunk kezelésébe tartozó fővédvonalon (www.dunaprojekt.hu).

Másodrendű töltéseink egy része (összesen 46,9km) állami, más része (17,4 km) pedig önkormányzati, ill. társulati tulajdonban van. 

Az árvízvédelmi szakaszok által védett települések és külterületi lakott helyek

03.01. számú Baja-Margittaszigeti árvízvédelmi szakasz:

Szeremle, Dunafalva, Újmohács, Homorúd, Hóduna, Sárhát, Püspökpuszta, Karapancsa, Felsőkanda, Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó.

03.02. számú Baja-foktői árvízvédelmi szakasz:

Baja, Bátya, Érsekcsanád, Sükösd, Fajsz, Dusnok, Foktő, Csorna, Drákszél, Hajós, Halomszállás, Hillye, Homokmégy, Kalocsa, Miske, Negyvenszállás, Öregcsertő, Szakmár.

03.03. számú Uszód – Solti árvízvédelmi szakasz:

Akasztó, Alsómégy, Dunatetétlen, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Fülöpszállás, Géderlak, Ordas, Harta, Solt, Uszód.

Mértékadó vízmércék

Az ún. mértékadó vízmércékhez rendelt fokozati vízállások alapján rendelik el az árvízvédelmi szakaszokon a védelmi fokozatokat.

Folyószabályozás 

A Duna folyam (1433,0 – 1560,5 fkm közötti) 127,5 km-es szakasza tartozik igazgatóságunk kezelésébe, mely része a magyar-horvát-szerb közös érdekű folyószakasznak, melynek alsó határa az 1333,0 fkm-ig (Vukovárig) terjed ki. A folyó nagyvízi szabályozása során területünkön 25 jelentősebb átmetszés valósult meg a XIX. század második felében, ill. a XX. század első felében, aminek eredményeként az eredeti sodorvonal hossza közel 80 fkm-rel rövidült meg. Ezt követően kezdte kialakítani a folyó a hidraulikailag legkedvezőbb kanyarulati viszonyokat. Emellett sok helyen mederelfajulás is jelentkezett, az élesebb – kisebb sugarú – kanyarulatok egyre bővültek, több szakaszon a folyó elszélesedése miatt zátonyok alakultak ki, szükségessé vált azon szakaszok bevédése, ahol a folyó megközelítette az árvízvédelmi töltéseket. Mindezek miatt épültek a különböző típusú folyószabályozási művek, amelyekből 319-et tartunk nyilván. Folyószakaszunk az EGB VI/c. osztályú hajóút követelményeinek, tehát a 4000-6200 tonnás hajóknak megfelel. Az előírt hajóút paraméterek az alábbiak: kanyarulati sugár minimális értéke 1000 méter, hajóút szélessége 150 m és mélysége 25+2 dm.

Különböző szempontból még nem megfelelő folyószakaszunk szabályozási munkái közül a legjelentősebb a Solti és Barákai szakasz környékének rendezése.