Nyitva tartás: hétfő - szerda - péntek 10-14 óra között
Kiállítóhelyünk térítésmentesen látogatható.
Előzetes bejelentkezés szükséges a 79/525/120 telefonszámon.
A város legdélibb, a Ferenc-csatorna rendszer legészakibb pontján, Sugovica-Duna-ág és a Szeremlei Holt Duna találkozásánál, nyugodt, csendes természeti környezetben, patinás épületek és óriási platánfák között találjuk e hajó és tápzsilipből álló, kettős hasznosítású vízügyi létesítményt.
A Dunát és a Tiszát mindmáig egyetlen belvízelvezető-hajózó- öntöző csatorna, a Ferenc-csatorna köti össze. Ez Kiss József és Gábor mérnökök tervező-szervező munkája eredményeként épült 1794-1801 között. A csatorna döntő eszköze lett Bácska meggazdagodásának. Az első évtizedek után a csatorna vízellátása egyre aggasztóbbá vált (eliszaposodás). A helyzet javítása érdekében 1855-ben Bezdánnál egy új torkolati zsilipet építettek. Alacsony dunai vízállás idején azonban ez sem biztosította az üzemeléshez szükséges vízszintet. A megoldást a Duna egy magasabb pontjáról kiinduló csatorna, a Baja-Bezdáni tápcsatorna megépítése kínálta. Erre és a teljes csatornarendszer felújítására és bővítésére Türr István olasz királyi altábornagy vállalkozott, kapott megbízást.Az 1870-1875 között folyó munkálatok során a kor élvonalába tartozó műszaki színvonalon épült meg ez az Európában egyedülálló, téglafalazatú zsilip is, amely üzembehelyezésekor, 1875 augusztusában – Türr javaslatára – Deák Ferenc nevét kapta. Szerkezetileg az építmény egybeépült, egymástól közös fallal elválasztott hajó és vízbeeresztő zsilip. A hajózsilip 9,50 m széles, a kapuk egymástól 61 m-re vannak. A kamrába a víz be és kibocsátása a kapuszárnyakon lévő tiltós táblák segítségével történik. A műtárgy teljes hossza 96,00 m.
A csatorna megfelelő vízellátása érdekében a dunai vízjárás egyenetlenségeit a zsilip mellett épített (1914-1916) szivattyútelep üzemeltetésével próbálták kiegyenlíteni. A mesterséges vízbetáplálás azonban a laza talajszerkezet és a nagy párolgás miatt nem hozta a remélt eredményt. Az első világháború és következményei jelentősen befolyásolták a létesítmény funkcióját (a hajózás például teljesen megszűnt).A Deák Ferenc-zsilip a Baja-Mohács (Margitta)-szigeti dunai árvízvédelmi fővédvonal része. A zsilip a legnagyobb megpróbáltatást az 1956-os tél végi, kora tavaszi dunai jeges árvíz idején élte meg. Akkor a mindeddig legnagyobb dunai árvíz során (március 13-án a bajai vízmércén a csúcsmagasság 1037 cm volt) a jeges víz szintje- összetorlódott jégtábláival, hihetetlen terheléssel – 60 cm-rel meghaladta a zsilip legmagasabb pontját. A műtárgyat, több települést és nagy mezőgazdasági területeket a szakszerű védekezés, az emberfeletti erőfeszítés mentette meg a pusztulástól. A múzeumban állandó kamarakiállítás idézi fel e tragikus napokat. A zsilipet erősítő- védő betonfal rézsűjén gránit emléktábla mutatja a jeges ár helyi szintjét.
Az igényesen felújított szivattyúépület alsó része a beépített szivattyúkkal együtt 2001 óta múzeum, amelynek belső falán – kortörténeti dokumentumként is – az építkezések egy-egy mozzanatát, helyszínét ábrázoló óriás poszterek láthatók. A felső szint a Türr István nevét viselő, kulturált kialakítású, 100 fős konferenciateremnek ad helyet.
Az országosan is kiemelt jelentőségű vízilétesítmény táji-természeti környezetével, a hozzá csatlakozó szépen felújított épületegyüttessel nem csupán muzeális, hanem esztétikai élményt is nyújt.
Türr István (1825. augusztus 11. Baja,- 1908. május 03. Budapest) fáradhatatlan ügybuzgalommal, szívós eltökéltséggel, hazai és külföldi szakemberek, nemzetközi erőforrások bevonásával, kormánykörök és közvélemény megnyerésével, nagy dinamikával azon tevékenykedett, hogy az ország és benne szülőföldje fejlődését felgyorsítsa. Tapasztalataival, tekintélyével, kapcsolataival magabiztosan, rugalmasan igazodott el a nemzetközi és hazai gazdasági-politikai események folyamatában, tenni akart és tenni tudott (vízgazdálkodás, mezőgazdaság, közlekedés, közművelődés). Türr a polgárosodás-európaiság agilis előmozdítója. Munkásságával kiérdemli az utókor megkülönbözetett figyelmét.
Írta: Faludi Gábor