Terület és öntözőrendszerek ismertetése
Igazgatóságunk működési területe 5881 km2, határai nyugaton a Duna, keleten a Duna-Tisza közi vízválasztó, északon Bács-Kiskun- és Pest megye közigazgatási határvonala, délen az országhatár. A működési területen található csatornahálózatból 910 km kizárólagos állami tulajdonban lévő és 872 km társulattól átvett forgalomképes csatorna fenntartásáért és üzemeltetéséért felelünk. A vagyonkezelésünkben lévő csatornák funkcióját tekintve kétfélék lehetnek, belvízlevezető vagy kettősműködésű. A kettősműködésű csatornák a belvízlevezető szerepükön túl az öntözővíz biztosítását is szolgálják. A kezelésünkben lévő csatornahálózatból 643 km lát el kettősműködésű feladatokat. Vagyonkezelésünkben lévő vízfolyásokon a víz útját több mint 400 db vízkormányzó műtárgy segítségével befolyásolhatjuk. A kezelésünkben lévő vízfolyások és műtárgyak fenntartását, üzemeltetését 3 szakaszmérnökség végzi.
Az ismertetett működési területen három öntözővízrendszert különítünk el. Mind a három öntözőrendszer esetében a vízbevezetés alapvetően gravitációs úton történik. Az öntözőrendszereink területén öntözési és halgazdasági célú vízszolgáltatás folyik.
- Kiskunsági-DVCS öntözőrendszer - amely kiterjedését tekintve a legnagyobb - a teljes területe 1696 km2, ami magába foglalja a Duna-völgyi belvízrendszer mélyártéri területét, valamint a Sárközi belvízrendszer területét. Az öntözőrendszer főcsatornák szerint négy nagy egységre tagolható:
-
- Kiskunsági-főcsatorna
- Fűzvölgyi-főcsatorna
- Duna-völgyi-főcsatorna
- Sárközi vízrendszer főcsatornái
Kiskunsági-DVCS öntözőrendszer vízellátása a Kiskunsági-főcsatornán, a XXX. csatornán, a XXXI. csatornán és a Duna-völgyi-főcsatornán keresztül történik. A legjelentősebb vízbevezetési pont a Kiskunsági-főcsatorna Tassi zsilipje, ahol ideális vízszintek mellett 15 m3/s-os vízmennyiség kerül bevezetésre. Szükség esetén – tartósan alacsony dunai vízállás során – lehetőség van szivattyús vízellátásra is.
Vízhiányos időszakban a vízbevezetés szivattyús dunai vízkivétellel kiegészíthető a Foktő-Barákai vízpótlőművel. A szivattyús vízbevezetés szükség esetén a Csorna-Foktői-csatorna, továbbá azon keresztül a Sárköz-I. főcsatorna (Sárköz-vízrendszer) vízellátását képes biztosítani. A fel nem használt, illetve az ökológiai célú vizek visszavezetésre kerülnek a Dunába a Solti-árapasztó, a Foktői-, illetve a Duna-völgyi-főcsatornán, valamint a Sárközi-I. főcsatorna Érsekcsanádi és Vajastoroki szivattyútelepén keresztül.
- Margitta-szigeti öntözőrendszer teljes területe 289 km2, ami gyakorlatilag a Mohácsi-sziget mélyártéri területét foglalja magába.
A Margitta-szigeti öntözőrendszer vízellátása a Ferenc-tápcsatornán keresztül, szintént Duna vízkészletére támaszkodva történik. Vízkivételi lehetőség Baján, a Deák Ferenc zsilipnél van. Ha az áradó Duna eléri a bajai vízmércén a 310-330 cm-t, akkor lehetőség nyílik gravitációsan bevezetni vizet az öntözőrendszerbe. Ezen felül dunai kisvíz idején Mohácsnál van lehetőség szivattyúsan vizet juttatni az öntözőrendszerbe, a Kandafoki vízpótlómű segítségével (0,5 m3/s vízhozammal). A dunai vízállások trendje határozott csökkenést mutat, ezért az öntözőrendszer biztonságos vízellátása hosszú távon csak szivattyúsan biztosítható.
- Ferenc-csatorna szórvány öntözőrendszer területe 50 km2. Ferenc-tápcsatorna K-i oldalán található, és azt a területet foglalja magába, ami domborzatilag még a dunai mélyártérhez tartozik. K-ről az Igali belvízrendszer határolja. Bár az öntözőrendszer le van határolva, de a gyakorlatban inkább a Margitta-szigeti öntözőrendszer egy részeként kezeljük, hiszen a vízellátása szintén a Ferenc-tápcsatornára támaszkodik. A dunai vízállások trendje határozott csökkenést mutat, ezért az öntözőrendszer hosszútávú üzemelése nem látszik biztosítottnak.