Ez az irányelv a települési szennyvíz összegyűjtésére, kezelésére és kibocsátására, valamint egyes ipari szektorok szennyvizének kezelésére és kibocsátására vonatkozik. Az irányelv célja a környezet megóvása a fent említett szennyvízkibocsátások káros hatásaitól.
Az irányelv a követelményeket a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyezőanyag-kibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében határozza meg.
Az uniós csatlakozás során Magyarország megalkotta a fent említett irányelv hazai bevezetését célzó Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és tisztítási Programját, melyet a 25/2002. (II.27.) Kormányrendeletben határozott meg.
A Kormányrendeletben az ország kötelezettséget vállalt arra, hogy a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését megvalósítja legkésőbb
a) 2008. december 31-ig a 10 000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogén- és foszforeltávolítás egyidejű biztosításával;
b) 2010. december 31-ig a 15 000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén;
c) 2015. december 31-ig a 10 000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén;
d) 2015. december 31-ig a külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken lévő 2000-10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén;
e) 2015. december 31-ig - a d) pontban foglalt területek kivételével - a 2000-10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén.
Ahol a gyűjtőrendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár mert aránytalanul nagy költségekkel járna, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket vagy más megfelelő intézkedéseket kell alkalmazni.
Magyarországon a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről. E rendelet fő célja a felszíni vizek eutrofizációja elleni védelem. A tápanyagok (különösen a foszfor- és nitrogénvegyületek) vízben való feldúsulása eutrofizációt eredményez. Ez előnytelenül befolyásolja a vízben lévő organizmusok egyensúlyi helyzetét, valamint a vizek minőségét.
Magyarország 2018. év végéig vállalta a 75%-os N és P eltávolítás elérését. Az összegyűjtött szennyvízmennyiségekre vonatkozóan elkészült a szennyvíztisztító telepek N- és P-eltávolításának (tápanyageltávolítás) vizsgálata. A 2018. december 31-i állapot szerint az N- és P-eltávolítási hatásfok országosan: N-eltávolítás: 83%, P-eltávolítás: 87%.
A szennyvizek gyűjtése és ártalommentes elhelyezése terén térségünk elmaradása jelentős volt.
A nemzeti szennyvízprogram révén, 2013-2014-ben nagyütemben megkezdődtek a 2000 LE feletti településeken a csatornázások és a szennyvíztisztító telepek fejlesztése, új telepek építése. Az új beruházások megvalósulása következtében az érintett településeken a csatornázottság aránya szinte elérte a 85%-ot.
A szennyvízberuházások jellemzően víziközmű társulatok útján valósultak meg. Meglévő csatornahálózatok bővítésére, illetve újak kiépítésére, valamint meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitásbővítésére, rekonstrukciókra került sor, adott esetben új technológia kiépítésével. Működési területünkön 2015-2022 között 13 szennyvíztisztító telep volt érintett fejlesztéssel, 6 új tisztítótelep épült a hozzá kapcsolódó szennyvízgyűjtő hálózattal. Néhány település a csatornahálózat kiépítésével meglévő, szabad kapacitással rendelkező szennyvízelvezetési agglomerációhoz csatlakozott. Jelenleg 30 telep üzemel a területünkön.
A 2022. évi állapot szerint:
- Meglévő szennyvíztisztító telepek: Apostag, Baja, Fajsz, Fülöpszállás, Hajós, Kecel, Kiskőrös, Kunpeszér, Nemesnádudvar, Tass, 2015-ben átadott: Dávod, Hercegszántó, Jakabszállás, Kunadacs és Nagybaracska, 2020-ban átadott: Katymár
- Meglévő, fejlesztett szennyvíztisztító telepek: Bácsalmás, Gara, Jánoshalma, Kalocsa, Kunszentmiklós, Mélykút, Szabadszállás, Soltvadkert, Lajosmizse,2020-ban átadott: Harta, 2021-ben átadott: Izsák, Solt, 2022-ben átadott: Bácsbokod
- Meglévő, fejlesztéssel érintett szennyvíztisztító telepek: Csengőd
- Tervezett/épülő szennyvíztisztító telepek: Csávoly, Szeremle, (Ladánybene, Ordas)
A csatornázások jelentős környezeti terhelést szüntettek meg, mivel a felszín alatti vizek szennyvíz elhelyezésből származó szennyezését megakadályozzák, ugyanakkor a gyűjtőrendszerek végpontja a befogadókat terhelik.
Fontos követelmény tehát a megfelelő mértékű tisztítás a befogadó vízminőségének védelme érdekében és a VKI célkitűzéseinek, a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotának/jó ökológiai potenciáljának elérése és megtartása érdekében.