Igazgatóságunk területi elhelyezkedése okán folyamatosan részt vesz a magyar–szerb határvízi együttműködésben, amely több mint hat évtizedet ölel át. A közös munka keretrendszerét a Magyarország és a Szerb Köztársaság között megkötött, a fenntartható vízgazdálkodás terén, a határvizeken és a közös érdekű vízgyűjtőkön történő együttműködésről szóló kétoldalú egyezmény határozza meg, amely 2020. április 24-én lépett hatályba.
Az új határvízi egyezmény az 1955-ben aláírt magyar–jugoszláv vízügyi egyezményt váltja ki, amelynek megújítása az elmúlt évtizedek során bekövetkezett gazdasági-társadalmi és politikai változások (Jugoszlávia széthullása, Magyarország belépése az Európai Unióba stb.), a vízgazdálkodási igények súlyponteltolódásai, az elmúlt időszakban mindkét részről aláírt és alkalmazásba vett új egyezmények, irányelvek és az elmúlt időszakban szerzett gyakorlati tapasztalatok során felmerült igények okán vált szükségessé. Az új, a mai kor szellemiségét tükröző dokumentum lehetővé teszi, hogy a két ország közötti szoros vízügyi együttműködés a jövőben a jelenleginél is hatékonyabbá váljon.
Az egyezmény, azaz a két ország által rögzített vízügyi együttműködési megállapodás végrehajtása a Magyar–Szerb Vízügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata. A Bizottságnak három – szakterületek szerint meghatározott – albizottsága van:
- Vízkárelhárítási Albizottság,
- Fenntartható Vízgazdálkodási Albizottság,
- Vízminőség-védelmi Albizottság.
A korábbi egyezmény alapján a magyar és a szerb fél szakterületenként szabályzatokat dolgozott ki, melyek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a határ menti és a határ által metszett vízfolyások és vízrendszerek közös érdekű szakaszaira vonatkozó árvíz, belvíz és jégtorlódás elleni védekezési szabályzat. A közös érdekeltségű szakaszokon jelenleg is e szabályzatnak megfelelően történik minden, vízkárelhárításhoz kapcsolódó, közös védekezés.
A hatályos egyezmény állandó kötelezettségeket ró Magyarországra, melyek gyakorlati megvalósításának jelentős részét a központi, valamint területileg érintett és illetékes vízügyi igazgatási szervek látják el. Az állandó feladatok jobbára a Bizottság által jóváhagyott ütemterv szerint (albizottsági találkozók, közös érdekű szakaszok bejárása, védművek állapotának értékelése, vízhozammérések, az érvényes szabályzatok rendszeres felülvizsgálata stb.), kisebbrészt pedig előre nem tervezhető vízgazdálkodással kapcsolatos eseményekhez, vízkárelhárítási helyzethez és feladathoz igazodóan (árvíz, jeges árvíz, belvíz, rendkívüli szennyezés stb.) történik.
A területi vízügyi szervek közül a Duna vízgyűjtőjével kapcsolatos feladatok és együttműködés megvalósításában a bajai, a Tisza vízgyűjtőjére vonatkozóan pedig a szegedi igazgatóság tölt be jelentős szerepet, melyek munkatársai a Vízkárelhárítási és a Fenntartható Vízgazdálkodási Albizottság, illetve azok szakértői munkacsoportjai munkájában vesznek részt. Az albizottságok elnöki pozícióit a két területi szervezet igazgatója tölti be.
A Duna és vízgyűjtője tekintetében, árvízvédelmi és belvízvédelmi szempontból Szerbiával állunk kapcsolatban. A közös érdekű Duna-szakasz folyószabályozási és jégvédekezési kérdéseinek megtárgyalása, illetve az együttműködést szabályozó dokumentumok előkészítése – tekintettel arra, hogy a Duna Magyarország alatti szakasza határfolyó – háromoldalúan történik, Horvátországot is bevonva.
A Szerb Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti vízgazdálkodási egyezmény ezidáig nem került aláírásra, ezért a jégvédekezéssel kapcsolatos koordinációs feladatokat a magyar fél látja el. A három fél jégvédekezési központi és helyi összekötői minden év decemberében találkoznak az aktuálisan előttük álló téli időszak esetleges jégvédekezésének előkészítése tárgyában.
Tekintettel arra, hogy Szerbia és Horvátország a közös érdekű Duna-szakaszra nem tud jégtörő hajót biztosítani, a határ alatti szakaszon is a magyar jégtörő hajók bevetésére alapozott a jégvédekezés. Az elmúlt 10 évben két alkalommal, 2012 februárjában és a 2017. január-februári időszakban is sikeres jégvédekezésre került sor a magyar országhatár alatti Duna-szakaszon, a magyar jégtörő hajók igénybevételével. A 2012. évi jégvédekezés során 4 db jégtörő hajó az országhatár–Vukovár közötti szakaszon teljesített szolgálatot. 2017-ben 2 db jégtörő az országhatár–Vukovár szakaszon, további 2 db hajó pedig a vízügyi egyezmény területi hatályán kívüli, Vukovár–Belgrád közötti Duna-szakaszon végzett jégtörést. A jégtörők a tárgyi szakaszokon kialakult torlaszokat megbontották, elvégezték a bontott jég aprítását, terelését, valamint az állójeges szakaszokon jéglevonulást biztosító csatornákat alakítottak ki, és fenntartották azokat a jégvédekezés befejezéséig.
A 2017-ben folytatott jégvédekezés tapasztalatai alapján bebizonyosodott, hogy a sikeres védekezés szervezéséhez a kellő időben érkező információk rendkívüli fontossággal bírnak. A magyar Fél javaslatára az érdekelt felek vállalták, hogy a jégmegfigyelési módszerek fejlődését is figyelembe véve felülvizsgálják az előírt információcsere követelményeit, és kidolgozzák a kölcsönös tájékoztatás mai kor követelményeinek megfelelő rendszerét.
A magyar–szerb és magyar–horvát kétoldalú vízügyi bizottságok elnökei 2019. január 29-30-án, Sikondán megtartott találkozójukon megerősítették a jégvédekezési szempontból magyar–szerb–horvát közös érdekű Duna-szakasz fennállását, valamint egyeztették a közös érdekű szakaszt érintő jégvédekezés terén kifejtendő együttműködés feltételeit, beleértve a jégvédekezés költségeinek egyenlő (1/3-1/3-1/3) arányban történő megosztását is.
Az árvíz, belvíz és jégtorlódás elleni védekezési szabályzat jég elleni védekezéssel kapcsolatos cikkeit a magyar, szerb és horvát szakértők a közös érdekű Duna-szakaszon, 2017-ben végrehajtott jégvédekezés tapasztalatai alapján aktualizálták, valamint elkészült a jégmegfigyelési adatok cseréjét segítő új űrlap is. Az aktualizált szabályzat a Magyar–Szerb Vízgazdálkodási Bizottság 2019 áprilisában megtartott XLII. ülésszakán, magyar-szerb viszonylatban jóváhagyásra került.
A Magyarország és Szerbia közötti hidrológiai együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza. A közös magyar-szerb vízrajzi munka alapját a 2015-ben elfogadott hidrológiai együttműködési szabályzat képezi. A vízrajzi tevékenységek vonatkozásában az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szerb partnere a belgrádi székhelyű Szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ). Az együttműködés hatálya alá a határt metsző vízfolyások vízrajzi kérdései tartoznak. Ennek keretében a szerb és magyar vízrajzi szakemberek közös és egyidejű (azonos időpontban, de más szelvényben történő) méréseket végeznek, valamint egyeztetik, összehangolják és átadják egymás részére az észlelt és feldolgozott adatokat. A szabályzatban rögzített feladatokon túl a kialakult jó kapcsolat lehetőséget ad arra is, hogy a két ország szakértői rendszeres konzultációt folytassanak, aminek célja a tapasztalatcserén túl a számítási módszerek egységesítése és az adattovábbítás fejlesztése is.
A szerb, illetve a horvát partnerekkel való jó együttműködést bizonyítja a határon átnyúló hatással bíró közös projektek sikeressége is, melyre számos példa volt az elmúlt években (Interreg és IPA projektek).
2020. szeptember 28-án lezárult „A Baja–Bezdáni-csatorna térségének komplex vízgazdálkodási fejlesztése” elnevezésű projekt, amely az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg, két szerbiai projektpartner (Vajdasági Vizek Vízügyi Közvállalat és Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja).
2022. március 31-én befejeződött „A Duna-magyar szerb határtérségi hullámtéri erdőgazdálkodásának fejlesztése” (SafeForest) című projekt, melynek vezető kedvezményezettje a szerbiai székhelyű Vajdasági Erdők Közvállalat, további projektpartnerek szerb részről az Alföldi Erdészeti és Környezetvédelmi Intézet, magyar részről pedig az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.
Az ADUVIZIG-hez tartozó projektelem egy hatékony előrejelzési és riasztási rendszer alapjait fektette le a dunai árvizek hullámtéri erdőkre, ezáltal az erdő- és vadgazdálkodásra kifejtett hatásainak elemzésével, a hidrológiai jellemzők vizsgálatával, egy kiválasztott mintamodell-terület felmérésével, elöntési modell készítésével és az eredmények bemutatásával.
A magyar projektelem keretében elvégzett feladatok:
- „Feltételrendszer kialakítása az erdőgazdálkodási feladatokat segítő dunai előrejelző és figyelmeztető rendszerek fejlesztéséhez az ADUVIZIG területén” című tanulmány, illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatások beszerzése,
- Elöntési mintamodellhez kapcsolódó felmérési és adatfeldolgozási feladatok,
- Elöntési mintamodell kidolgozása,
- Szemléltető (demonstratív) honlap kidolgozása a modelleredmények bemutatásához.